Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 6. szám - Koncz István: A Szentlélek és az agitátor
zékelted múlásukat; -mint egy álamkóros, (könny nélkül és gépiesen cselekedtél, szóltál, táviratoztál, intézkedtél, -tetted tompán, amit kellett. A temetésen se-m sírtál, nem a koporsót s a megásott gödröt nézted, az ég alját fürkészted, -ahol a távoli hegyek fáradt- kék homlokát befonják a bizonytalan, könnyű párák. Böske zokogott -melletted, Irén szipogott a másik oldalon. Szeretted volna -elmondani valakinek: a mama -nem azért halt meg így, hogy „neked bajod ne legyen belőle”, hisz te magad ígérted meg számára a vigaszt: de azt is tudtad, hogy nem mondhatod -el senkinek, nem kérdezi senki, már rajtad a háló örökre, -moist már -senki -s-em igazolhat. A -mama ismert, -egyedül a mama tudta, hogy - az ő szavaival - valóban ott van -a -szíved mélyén -a Szentlélek, -hogy soha -nem hazudtál, -se másnak, -s-e -magadnak, legfeljebb -féltél, ősi-ősi -és múlandó feltételes reflexek -működtek benned is, de ki tudnál bújni a bőrödből, kívülről és felülről tudtad nézni a -szorongásaidat, így győzted le őket. Ö -tudná, ő megmondhatná, ő levehetne rólad -a hálót, mert ő szembenézett minden -félelmek közt a il-egiszonyúbbal. De már késő: -elkéstél, -nem hoztad el néki a feloldozás-t, és már ő sem oldozhat föl téged. Pillanatok alatt -hántolták el. Arra gondoltál, hogy -a vékony d-esZka -nem -sokáig bírja a hatalmas terhet, ö-lóbe szakad -a föld -szegénynek.- Apu ... Kikászálódtok -a boglyából, melynek felületéről, mint valami -ernyőről, nyakatokba pereg -a víz. Brr! Tomi ceber-eg s ugrál, mint -egy szöcske, -a csatakos fűben. Köröskörü-1 minden csillog, már csak távolról villámlik, s a felhőrongyok -szegélyén türelmetlen ragyogás jelzi, -mi-nd-járt kirobban a -nap. Az -arcát figyeled lopva, oldalvást: hagyott-e rajta nyomot a félsz?- Na, holnap is -kijövünk? Vállvonásában ott kakaskodik a jövendő férfi, minden isitenfcí-sértők megjátszott bátorsága:- Tőlem jöhetünk. Egy kis zivatar: mi az nekünk.- Hát persze. Mi -az ndkümk.- Meg se kottyan. Nagy legények vagytok mind -a ketten. VÖRÖS FERENC: FALU 503