Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 4. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Benkő Károly: Erkölcs, világkép - fiatalok
szocialista erkölcs szerint lehet erkölcsös ember, a vallás szerint nem.” (Lány, hittanra 4 évig járt.) „A kommunista erkölcs és a vallási erkölcs között szerintem nem szabadna lenni különbségnek. Sajnos vannak mindkét oldalon túlkapások.” (Lány, hittanra nem, templomba io éves koráig szüleivel járt.) „A vallási erkölcs- régi, poros és álszent, s nem tudom elképzelni, hogy a hasonló korúak között sokat találnék, aki ennek szellemében tudna, illetve akar élni. Ha ez így látszik, ez csak imitáció, de nem tudja fellelkesíteni. Bár a kommunista erkölcs a köz ügyéért való önfeláldozásra hív, de én sokszor túl patetikusnak találom a propagandát, s nem tud mindenkit magával ragadni, csak „egyes lelkes tagokat.” (Fiú, hittanra nem járt.) „A vallási erkölcs és a kommunista erkölcs között rendkívül nagy különbség van. A vallásnál az lebeg állandóan előtte, hogy nem szabad valamit csinálni, mert akkor ilyen, olyan nagy bűnt követtek el, de ha el is követte a hibát, azt mondja: majd meggyónom és minden rendbe jön. A kommunistáknál nincs ilyen. Mindenki a helyeset választja, egymás szemébe meg is merik mondani az igazat és nem a háta mögött rágják.” i(Lány, hittanra nem járt.) „A vallási erkölcs szerint felelősséggel az istennek, a kommunista erkölcs szerint pedig az embernek tartozunk felelősséggel tetteinkért. Tetteinket az emberi humánum vezeti, míg a vallási erkölcs szellemében nyugodtan gyilkolták halomra az embereket.” (Lány, hittanra nem járt.) 3. ERKÖLCS - ALAPVETŐEN A NIEiMEK KAPCSOLATÁRA LESZŰKÍTVE Kontroli-kérdésként kértünk feleletet - éppen az erkölcsi kérdések meg nem értése, felfogása miatt, hogy miről tanulnának, hallanának legszívesebben e témakörben? Válaszok: Férfi és nő viszonya. Egyén és közösség kapcsolata. Férfi és nő kapcsolata a társadalom keretein belül. Fiatalok viselkedése. Illemtan tantárgy kellene. A huliganizmus és a sok válás oka. Fiatalok házassága. Gyermek és szülő viszonya. Öregek tisztelete. De igazán lényegre tapintó válaszok is elhangzottak: „Elsősorban is behatóan magyarázzák meg, mi az erkölcsös és mi nem, mert ezt érzi az ember, de nem tudja, hogy mi.” (Fiú.) „Tisztázni kellene az erkölcs fogalmát, milyen az erkölcsös ember megjelenése, viselkedése, munkához való viszonya, közösségi életben való részvétele stb.” (Fiú.) És néhány konkretizálva, bizonyára személyes tapasztalatok alapján: „Szerintem az erkölcsöt nem lehet tanítani. Valahogy vele születik az emberrel egy bizonyos erkölcsi érzék” - tételezi fel egy lány, majd így folytatja - „amit a környezet nagy mértékben befolyásol a nevelés folyamán. Az erkölcsi nevelés elsősorban a szülő és az iskola feladata. De különösen a szülőé, aki ismeri gyermeke jellemét, jó és rossz tulajdonságait egyaránt. Iskolában erkölcstant tanítani teljesen lehetetlen”. (Hittanra járt.) „Az emberek nagyobb megbecsülése egymás iránt. A felettesek közvetlen kapcsolata az alsóbb beosztásúnkkal szemben. A szerény és helyes viselkedés. Az ifjúság részéről több tisztelet tanárok, szülők és idősebbek iránt. Jóindulat és segítés embertársaink iránt. A társadalmi tulajdon nagyobb megbecsülése. A bürokratizmus kiirtása” - fogalmazza így az erkölcsi normákat egy fiú. 343