Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1972 / 1. szám - Bíró Ferenc József: Libéria (elbeszélés)

- Miiedéit? .. . Én úgy gondolom, (hogy aki valami naigykutya fajosnak lesz a sofőrje, annak csak úgy, mint régen a parádés kocsisnak, vagy a libériás inasnak,, díszes: öltözék, fényes szolgalmiba jár - mondta az öreg somolyogva.- Ugyan!- Ment másképp a hajlongás, a tessékalés, az aj tóny irogatás inam olyan hatásos.

A szerelőik nevettek.

Antall (komolyra vette:- Nem szolgának szegődtem ón, hanem gépkocsivezetőnek!

„Méghogy libéria!” - bosszankodott az öreg navaszkás mondásán még a kocsiban is, ahogy itedljes gázit adott.

Nemsokára ;a vállalatnál volt.

A portán azzal fogadták, hogy várja az igazgató; már kétszer is kerestette.

Siabett fell a itüitikánságra.- Anidi! A minisztériumiba megyünk! - fogadta a főnök.

„Anti”? . .. Érdekes, eddig mindig Kovács dvtársnak szólította a diri, és most egyszerire csak közvetlen hangon Antinak!

Az igazgatóra pillantott. Nem llátoitt rájitla semmi .szokatlant, mosolyigóstan zárlkó- zott arc mézeit rá.

Ahogy leértek, készségesen gyújtotta be az autót, míg főnöke kényelmesen elthe- lyezkediott a (jobb oldali ülésen.- Anidi!- Igen?

Anitái oílidak ihililenbette a fejét, hogy ijoihhan hallja a beszédet. Figyelmét megosztotta az autóúton levő forgalom lés főnöke szavai között.- Rendes, szorgalmas emberinek ismertem meg magád- A munkájában semmi kifogás. Sok kívánságom nincs is 'magához, de egy azért akad. . . lAzt ugye tudja, hogy a próbaidő lejárt? Mától fogva véglegesítve llesz.- Tudom.

Az autó motorja halk zümmögéssel 'röpkébbé a kocsit a minisztérium felé. Szerencsére m>em keveredtek bólé valami lassú auitökanavánha vagy forgalmi dugóba, a belső nyomsávon haladva nyo^mlhatta a [gázpedált, áhogy csaik akarta. A lassúbb kocsikat úgy hagyták lie maguk mellett, imiimthia azok csak lállnánlalk. Egyszerre kissé összéhb szűkült az út, is tábla is mutatta, hogy tovább csak sóhassqgíkorlátozással lehet haladni. Nem vők előttük jármű, Anti csak kicsit csökkentett a sebességen. A szembe Jövő forgalom lassú, íkanavánszerű tempóban közeledett. . . Örült, (hagy velük ellenkező irányiban megy és így igyoirisáhhan 'haliad. Egyszerre az egyik teherautóiból kinyúlt egy kar s körözött egyet. . . Rsflexszerűen itaiposott (bele a fékbe.

A kocsi megcsúszott majd kényelmes lassúsággal folytatta útját.- Mi történt?- Radar.- Micsoda?- Valahol előttünk radaroznaik a rendőrük. Aki a megengedettnél gyorsabban haliad, azt megbüntetik. Azt jelezte a szembe jövő sofőr, Ihogy vigyázzunk, mert beleszaladunk a radarba.- Ja? . . . Ilyen rendesek egymással?- Szakmai szolidaritás.

Ekikorra az út szélén fdltűnit a körülbelül fél méter átmérőjű inadairannyő, mellette két 'rendőrrel, és meglátták a mellékutcába beállít uerihás kocsit is. Nem állították le őket, hisz inam mentek 'gyorsan.

30