Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1972 / 3. szám - S. Boda András: Interjú-féle Bertha Bulcsuval

- Gyerekkoromban egy kis Vas megyei faluban, Nemeskeresztúron éltem nagy­szülőimnél.- Mint a Tűzgömbök Ambrusa?- Igen. Később éltem kis- és nagyvárosokban, most Budapesten. Amikor a Füst­kutyák című kisregényemet írtam, akkor kiköltöztem abba a Dráva menti faluba. Együtt éltem, kocsmáztam az ott élőkkel. Megismertem őket.- írásaiban sokszor visszatérő „szereplő” a vallás. Vallásos?- Nem vagyok vallásos, de mindig izgatott a vallás misztikuma. Talán gyerek­koromból maradt az érthetetlentől, a latin szövegű misétől való félelem. Vallás? Régen a templomokat mindig dombra, a település legmagasabb pontjára építették. Mindig a templomtorony volt a legmagasabb. Most a templom fölé nőnek a sokemeletes torony­házak. A templomtornyok nem tudnak versenyezni velük. Moszkvában a Rosszija szálló felhőkarcolójának tövében összebújva áll ma is a sok hagymakupolás templom.- Fiatal író, komoly írói múlttal, sikerekkel. Mit jelent Bertha Bulcsúnak írósága?- Soha nem jut eszembe, hogy író vagyok. Ha utazom valahova és bemutatkozom, mindig megdöbbenek, ha történetesen valaki „író-urazik”. Számomra nem az íróságom, hanem az emberségem a fontos. Persze, a „szakmai stigmák” kiütköznek az emberen.- Például?- Ha társaságban vagy összejövetelen vagyok, szándékomon kívül figyelem az embereket. Egy gesztus, egy mondat, egy mosoly. Van, amit azonnal fel kell jegyeznem. Akkor modortalan módon kimegyek, s a mosdóban, vagy előszobában feljegyzem ma­gamnak. Papír, ceruza mindig van nálam. Ez valami állandó, öntudatlan készültség. S a jegyzetek, ezek a félmondatok segítenek az írásban.- Szereti írásait?- Azokat is, amelyek nem sikerültek. Enyémek.- Mit jelent a megjelenés?- A nyomtatott betű varázslata hat az emberre. A hit és a tudat, hogy kapcsolatba kerül embertársaival, hogy megosztja álmait. Ez egyben az író felelőssége is. A meg­jelenés izgalma? Az első könyvemnél azt hittem, megváltozik a világ. De az emberek és a buszok ugyanúgy mentek az utcán. Nem változott semmi. Az írás, a könyv nem azonnal, lassan, nagyon lassan hat. Hogy minél szélesebb körben, s minél jobban hasson - azt hiszem, ez az író feladata. Mindig az igazat, a valódit kell adni, bemutatni.- Ez Bertha Bulcsu ars poeticája?- Ha szükség van ilyen terminus technicusra: igen.- Min dolgozik most?- A Balaton-könyvemen. A húszas évek baloldali íróinak kezdeményezéséhez ha­sonlóan sorozatot indítottunk Magyarország felfedezése címmel. Az első kötetek, Mo­csár Gábor, Varga Domonkos, Moldova György könyvei, már megjelentek. Elképzelem a könyv címlapját. Bertha Bulcsu: Balaton.- Köszönöm a beszélgetést.

Next

/
Thumbnails
Contents