Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 3. szám - Devecsery László: Csendet, holtakat temetnek, harangoznak (vers)
DEVECSERY LÁSZLÓ Csendet, holtakat temetnek, harangoznak Utam határtalan: keresem két pont között a biztos végtelent Kövek fogságában a csend csobbanásonként széttörik * Ném-megyek-a-túl-partjára, nem-ülök-a-ladikjába Rézgarasért-meg-nem-váltom, rézgarasom-kilyukasztom Utam-árát-nem adhatom, garasomat-vizbe-dobom Nem-megyek-a-túl-partjára, nem-ülök-a-ladikjába Kövek-közé-voltam-zárva, nem-mehetek-túl-partjára -rézgarasom-kilyukasztom-nem-adhatom-vízbe-dobom -meg-nem-váltom-ladikjába-túl-partjára-nem-megyek-nem-ülök elf megyek) énf tif tőletek innensői partf utamffája legfelsőbbik! ágonj fáznak egyenes/szálú jcsillagok ágakon/ könnyülszéli inog letörtek ágak is eljössz-é a levélágyba éjszakánként velem hálni eljössz-é, mint enge met, ha csontodat át, vad szél járja, befogad-é ágyékodnak langy mohája fa alatt, zúzott földön testek leterítve mégsem-megyek-túl-partjára A halottakat kiharangozzák, a csendet eltemetik -nem ülök-a-ladikjába, nem-megyek-a-túl-partjára szökött próféták n e m énekelnek nem-adhatom-meg-nem-váltom-kilyukasztom-vízbe-dobom utam-árát-garasomat-rézgarasért-rézgarasom Csendet temetnek, holtakat harangoznak. Szólok. 214
