Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1972 / 3. szám - Kádár Péter: A tévedés (elbeszélés)

- Hogy valami balhéjuk van. Lopás, betörés, mittudomén. Egyik se? Bokoruvtó vagy? Ne félj tőlünk. Húsz zöldségboltot rámoltam ki, mire lebuktam. Két éjszmca alatt húsz bolt. Egyéni csúcs.- Mindjárt hozzák a kaját. Tiéd a legkisebb. Ma mákostészta lesz, meg gulyás.- Nekem nem kell.- Csak vedd el rendesen, mi majd megesszük.- Nem kérek.- Miért nem vetted el? Nagy pofont akarsz? Idefigyelj, úgy megverünk, mint egy lovat. Nesze, ez kezdetnek.- Mi történik ott benn?- Az új fiú elesett. Vérzik az orra.- Tömjétek bele az ebédet, mert fölpofozom.- Takarodó. Ne lesd a villanyt, kisapám! Mindig ég; éjjel-nappal. Attól sülünk szép barnára.- Nem tudsz beszélni?- Hagyd már, nem látod, hogy hülye?- Dili, vagy nem dili, utálom a némákat. Éjszaka új szállítmány érkezik. Az emeleten kiabálás. Zoltán felmászik az ablakba. Egy lány bőg.- Az az új fiú jöjjön! Megérkeztek a szülei. Mi lesz, igyekezz! Lassan moccan.- Nem érdekel - mondja.- Most már aztán vége legyen a cirkusznak, te gyerek! Hallja az anyja hangját. Azt mondja, hogy érthetetlen.- Nem lehet vele bírni asszonyom. Mióta itt van nem evett.- Zolikám, hogy tehetted ezt velünk?- Nem tudtad, hogy a Balcsira megyek?- Rendőrségen kell találkoznunk! Ha én ezt tudtam volna, dehogy engedlek el. Kérem, az én fiammal soha nem volt semmi baj. Ügy nőtt fel, hogy szinte észre sem vettük.- Aludtam az állomáson.- Mi lesz, ha a környéken is híre szalad? Rendőrségre kell jönni érted! Mint egy betörőért! Azt mondtad, dolgozni fogsz majd. így higgyen neked az ember?- Nem eresztettek el a Balcsiig.- Asszonyom, összesen húsz forintot találtak a fiánál.- Azt mondta elég, mert úgyis autóval megy, ott lenn meg várja a munka. Tavaly is . . . de hát miért nem szóltál? Én is, apád is adtunk volna szó nélkül. Soha nem vagy őszinte! . . .- Utállak - mondja Zoltán. - Mindenkit utálok. Hagyjanak békén! - Levágja magát a földre. A rendőr bevezeti a hálószobába. Hallja a kinti párbeszédet.- Azt hiszem, önnek van igaza törzsőrmester elvtárs. Ezekután mi már nem bír­nánk vele. A fiúk körülállják.- Mi az, nem visznek haza a szüleid?- Szökött meg már innen valaki? - válaszolja. 206

Next

/
Thumbnails
Contents