Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 2. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Bozóky Mária: Rozanits Tibor grafikusművészről
testek, a kanok, a fegyvereik és a 'tekintetek zárit, is ugyanakkor dinamikus egységet alkotnák. Ebben az egységben jut kifejezésre a ipiíliamiait és a ibctt emelkedettsége, is iválilk egyszerűségében ás igazzá és hősivé a komisszár háborúiban hétköznapi tragédiája. A gúla kompozíció mégegyszar ismétlődnék a másik séhesüit é.s az előre törekvőik ferdén fölfelé itörő vonalaiban, ide ezit a szerveződő formát megbonjtja a nagyobb erő, a suta mozdulaté rohamozők áradása. A csoportokat az az ív fogja össze, amely az előtér magaslatát élesen elválasztja a távoli itálj apróibb és halványabb alakzataitól, s amelyiknek a tér éreztetésében döntő szerepe van. A vörös ló úszltatásátöl bosszú volt Petrov-Vodkin útja A komisszár halála című festményág. Az a másfél évtized, ami ifoelétkeizési időjüket elválasztja, a lehetőségből a bizonyosságba való átváltás Ideje is volt. A vörös lovas egyértelmű, de általános érvényű forradalmi szelleme mesterien megjéleniítatt prófécia, festői eszközei is ebhez az általánosabb jelentésű eszméhez igazodnak. A komisszár ihállála közelebb áll a tapasztalati világhoz, dokumenitaitívalhb, de szelleme és hatása ugyanolyan emelkedett, mint neves elődjéé. [Megrendítő hatását a stilizálás és a tárgyi hűség renidkíivülli biztonsággal ■megvont egyensúlya adja. Eszközei - az említettek mellett a sajátos tórszerkasZtés és a mindent átjáró kékes-barnás szín - emelik .magasra ezt a -művet az élatfcélpfastészet röghöz kötött világából. Az a tíz év, ami A komisszár ihalála című kép keletkezése után még hátra volt Petrov-Vodlkin életéből, igazán nagy alkotást miár nem termett, olyant, ami a két főműhöz mérhető. iNéhány csendélet és portré tanúskodik a fesltő továbbra is elmélyült munkájáról, kutatásáról. A katalógusból tudom, bogy éresikó-terveit, Ibár megbízást kapott, nem valósíthatta meg, a (halál zárta le a hosszan húzódó ügyet. Táblaképeit látva sajnálhatjuk, hogy .nem kapott falat ez a szellemében és festői eljárásaiban egyaránt nagyira törő és nagyra hivatott művész. Életművénidk hatása most kezd erőteljesen mutatkozni, a imái fiatal szovjet művészük egyik ipélda- és mértékadó mesterüket tisztelik Petrov-Vodkin-íban. BOZÓKY MÁRIA Rozanits Tibor grafikusművészről Korántsem ú;j jelenség, amikor egy képzőművészeti műfaj technikai kiutat és tökéletesedését keresi. Évszázadok, sőt évezredek óta egybeesett nemcsak a formai, hanem a tartalombeli 'tapogatózásokkal is. S bár a 'tartalom és a forma viszonya jóidéig nem volt lényegében problematikus, ez a „jóviszony” régóta felbomlott a modem művészetiben, szabályok, irányzatok és dogmák bukkannak fel s lesznek túlhaladottáldká, s valahányszor egy-egy tönttáneti irányzat visszatér vagy 'ottt kísért, megkérdőjelezzük a mondanivalót is. .Látjuk, hogy a 'tartalom - a nagy efködtasá, társadalmi diszciplínák tisztolet- bentarcásán belül - egyre inkább öltözik fotrmiaiLságha, úgy tapad formájához, minit valami testhezálló, csillogó mezhez. Mert .megvan, lefele, a mélységben, a gondolatoknak és sejtelmeknek Is a magük „mieze” s ez természetszerűleg csak áttetsző, tündémen lebegő lehet, 'bekúszik a fcülönlféle technikák szakavatott, ibonydluk örvényeibe, óvatosságaiba, tetszésie iszeriinit kavarog Ibenine, mint valami szemtivánéji sötét itóhan. 183
