Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 2. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Vida Sándor: Föl koldus véreim...
szoba, betegszoba, leiéit bosszú folyosó - szdkinónydktoal, -no mag az udvar, iközeipén a r öplabdiap dívával. Igazgatója a megnyitásból, 1946 szeptemberétől Cs-uikás István, maid R-ácz Endue. 1948/49-bem pár hónapos önkormányzat diiákvezatőhkied - Bíró István, Gelencsér Kálmán,, IHiás Jenő, Jávor József, N,agy Zoltán, Somogyi Gyula, Szabó János. A kollégium utolsó igazgatója Széles Jenő, alki később a Fő utcai diáfcolfctthoin igazgatója lobt. A város «ászénál a kollégium pártfogó testülebándk tagja volt: Kerekes János polgármester és Vass Henriik a „pápai Magyar Kommunista Párt” «észéről, Csonka Gyula, Jászai Józstef, {Jászai Marii színésznő r-okona) a szervező bizottság éloöke, Biczók Ferenc, Qlié Sándor, Závory József és «mások. A pápaiak, a pártfogóik, a kollégisták közül miniszter, három nagykövet, két mi- n'iszterhélyetítes, pártldöZponiti osztályvezetők és osZtályvezeső4ielyatbas.efc, újságírók, főosztályvezetők, igazgatóik, tudósok, költőik, írók, festőművészek kerülitek ki. Ez a „tény” országos viszonylatban is figyelmet érdemel, ha az egész NÉKOSZ területéről - mai -ismereteink szerint - vett adatokat vizsgáljuk. (Pl.: Barnáth József: Fényes szellők, T970. Tankönyvkiadó, 41. old.) A következőkben álljon íltt egy, a múltat megidváző - „egy az egyben” nevekkel, tényekkel - korabeli napló. iNinos szükség valamit is elhallgatni, ezt megtette az idő. A szereplő személyek ma magas, egyesek a legmagasabb szinten folytatják a harcot, almit akkor elkezdtek. ,,.. .ha felkötötted a harangot („koilompot” értik), akkor rázzad is” - mondja a pászboréletből hozott paraszti, de egyben már politikai iszenltenoi-a. És rázni kell. Letenni nem llehet, iha a pokolba vlisz is az út... .” (Veres -Péter) A NAPLÓ Pápa, 1946/47. iskolai tanév, I. félév. A szövetkezet neve: Pápai „Petőfi Sándor” Népi Kollégium „Ady Endre” szövetkezete. Megalakulást év: 1946. A szövetkezet célja: tagjaiban kifejleszteni a közösségi érzést, megteremteni a közösségi életet, tehát mindazt, amiért a jövőben küzdeni fogunk. Általános szabályok: A szövetkezet nyolc-tíz tagból áll. A tagok maguk közül egy elnököt, kidturális titkárt és gazdasági titkárt választanak. Szükség esetén (!) a tisztségviselőt a szövetkezet tagsága megfoszthatja tisztségétől. A szövetkezeti elnök dolga: a szövetkezeti élet általános irányítása. Felügyeleti joga van a tagok felett a tanuló- és hálószobákban. Felelős a szövetkezetért a kollégium tagsága és az igazgató előtt. A kulturális titkár: irányítja a szövetkezet kulturális éleiét. Megrendezi a szövetkezet kulturális és irodalmi estjeit a kollégiumban. Szerkeszti a faliújságot. A gazdasági titkár: intézi a szövetkezet anyagi ügyeit. A tagoktól beérkezett élelmiszert lelkiismeretesen kezeli és kiosztja. Az utolsó, 1948/49-es éviben voltak a legnagyobb létszámú szövetkezeteik. Emlékszem arra, -hogy egyikőnk egy da-rab szalonnát kapott otthonról, ami egy fiúnak két tízórai a-daigjiát jelentette esetleg, - Mkiiisimsnetesen 15 felé osztottuk. Az -igazsághoz tartozik, hogy az élalmiszeralosztás osalk barmiad-, niegyedrangú jelentőségű volt a szövetkezet életéiben. A lényeget a közös munka, egymás segítése -jelentette. 168