Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1972 / 2. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Pesti János: Egy ezredév

- Valószínű - folytatja Tilinger ,István azoknak van igazuk, akik úgy látják, hogy 971 végéből, de legjkéisőlbb 972-től volt az ország fejedelme, kerék huszonhat esztendőn át. A millenniumi évfordulót tehát ehhez az évihez, 972-höz kötjük.- A családijáról a te ismereteid szerint mii derült ki ?- Azon már nemiigen vitatkoznak a szakembereik, hegy 974-lben megkeresztelke- detit, de az így nyert István névvel alig léilit. N>em tévedhetnék, akik úgy látják, hogy kereszténysége sokkal inkább leálholitikali, imiint meggyőződésbdli aktus (volt.- Engem — szólok közbe - a rómaiak iCoostaniainusána emlékeztet, de mondhatnám a frankóik Ohlodvigját is.

Ö bólint, én azon meditálok, vajon mennyire itdkinitíhebjnk hitelesnek azt az állítást, hogy I. István méllobt Aha (Sámuel felesége, Gnseolo Péter király anyja és Vitéz Boleszláv lengyel király éhaiszított nejie vod't a (gyermeke. E négyen kívül még két lányt tulajdonítanak Gázának, egyikük Bulgáriába, másikuk Thüringiaba ment (férjhez.- Az ünnepség célját hogyan fogalmaznád meg? - kérdezem.- Nem titkoljuk1, sőt: hangsúlyozzuk, hogy a múlt előtti (őszinte tisztelgéssel elsősoriban iés mindenekelőtt a jelent kívánják szolgálni, és ehhez az ünnepi év, az egész program os,ak alkalom. Ezzel nincs ellentmondásban az a meggyőződésünk, hogy az igazi hazaifi'ságnak a szülőföld, a lakóhely szeretette, a történelmi múlt haladó hagyományai és személyiségei szerves riészét alkotják.- Tehát?- A millenniumi évfordulóival városunk, hazánk, az alkotó 'munka és a dolgozó ember szeretettére, .más népek megbecsülésére, mindenekelőtt pedig a szocializmus eszméjéhez való hűségre kívánunk nevelni. Bizonyítjuk a különböző rendezvényekkel, hogy Féhénvár jövője is a szocialista (társadalom létével lés fejlődésével fonódik össze, és nem is fejlődhet másképp. Ünneplésünkben és munkánkban így válik eggyé a múlt tanulsága, a jelen eredménye és a jöivő építésének emberileg látható és felfogható távlata.- Köszönöm, ez egyértelmű és világos. Most engedj meg egy nagy ugrást, visszafelé !- Nos?!- Miért éppen itt, ezen az egészségtelen helyen épük fed a város? Látom és ltudom, hogyan pusztítja a rossz talaj, milyen a levegője, mennyi „(helyi betegség” forrása. Batsányi így írt egyik fehérvári kölkőtáirsia halálaikor: „Székesfehérváron egészségét, s nemsokára életét vesztette, mert a fejiérvári nedves, ködös, egészségét megrongáló levegő a gyenge tesitállással bíró emberinek, ártalmára vada.”- Ma nem ide települnénk, valószínű, .csakhogy ezer éve „keletkeztünk”. Akkor a környező enyhe domihvonulatok teknője, e mélyedés, 'mielőtt a Gajját és a .Sárvizet szabályozták, egész éven át vizes, mocsaras terület volt. Ráadásul az őskorban kialakult utaik egyik fontos találkozóhelye erre a tágábib környékre esett. Az egész ország ismeri, minden diák memorizálja első szóirványemlékünik félmondatát: „feheruuaru reá hodu utu reá”. A fcialalkuilt ősi utaik vonalát a rómaiak is 'fölhasználták, és a népván- doirláslkoni népeiken át ötökül maradt a kiépülő magyar államra. Csomópontjuk helyét a Tác (határában levő nagy római település területén képzeli el a régészet.

A liegújahb kutatások eredimiónyeirőll hailllgatbam mag az elmúlt hetekben Fitz Jenőt. ö is arról beszlélt, hogy Fehérvár területén a honfoglalást megelőzően sohasem volt népes település, a már emlegetett mocsaras szigetek miatt. Tévedésnek tartja, hogy a rómaiak idején város állott a mai Fehérvár helyén,, csupán azt tudja elképzelni, hogy a posta (továbbítására átmenti dóváltó állomás vdlt itt. Arra sincs adait, hogy a magyarság bejövetelét megelőzően szláv település emelkedett a város területén. Bizonyította, hogy Fehérvárnak nincs történelmi előzménye, csupán a (honfoglalást követően lett je-