Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1972 / 2. szám - TANULMÁNY - Tüskés Tibor: "Visszapillantó tükör"

Még egy esztendő múlva is címeket keresgél a műhöz, de most már a regény mélyebb rétegéit ás élismeri. „Tudtam, hogy furcsa kis mű, én ligeti mulatságosnak tartottam, de gyanús volt számomra, hogy olyan könnyen, (játszva írtaim.” Olyan címet keres, ami vigyorgó, ifrics'kázó. „Hiszen úgy múlt dl az a világ, az a Monarchia, mint a buborék! Ügy oszlott el, mintha szétpukkant volna!”

A Boldog békeidők a századforduló aranykorának, a iferenicjózsaSi haldog békeidő magyar társadalmának a regénye. Élmény! alapja a péosváradi éveik. Az előtíérhen az író alpjának áltieregqjia, Németh Gyula erdész áll, aki előbb ifeleségét -taszítja ék majd érzelmileg két nő, Kádi, a sváb cselédlány és Piroska, házvezetőjénék lánya hálójában vergődik. Nómath ,,,korrekt”, „szaányiint” emiber - mások szemében. Az író feltárja egyéniségének rejtett zugaik, lelkének títko.s mélységeit. Az ‘erdész életéből hiányzik az igazi szeretet, önző, aikiara/btalan emiber, az események játékszere, (tetteit szenvedély és indulat vezeti. Németh hazamegy apja 'látogatására Zalába, s az utazás, az ősi ház és ,a családi környezet hatására, egy új nő oldalán, akiit rniájd az apja keres neki, új és más Németh Gyűl,a llesz belőle.

Az erdész drámájával párhuzamosan bontakozik ki a 'falu képe, a Zengő alján meghúzódó, félsváb-félmagyiar fészek hétiköznaípli és ünnepi élete: a templom, a kocsma, a fleányikérós, a cséplás, az úri kaszinó világa, iszofcásiaii, szertartásai. A családregény így válik társadalmi körképet bemutató alkotássá. Németh családi életének fölbomlásában a századélő magyar társadalmának szétesését is érezzük. Kifosztott, szeretetlen, hazugságra épült élet bent az emberekben és kint a világban. Férj és feleség, gyerek és szülő, testvér 'és testvér, úr és cseléd mind ellensége egymásnak. (Egyetlen imcleg szín az erdész 'kisfiára, Lacira vetődik, aki meghökkentő kérdéseivel a Felnőttek zárt és álszent Viliágát ostromolja.

Kod'olányíi nagy művészettel ábrázolja a kort és hőseit, a történelem és a lélek rezdülések. Mindenekelőtt a belső történések 'érdeklik. Az előadás sok tekintetben a modem francia regényre, elsősorban Miauriac művészetére emlékeztet. Az író egyetlen nyár ‘történetét 'beszéli el, s szívesen él az ábrázolásnak azzal a módijává!, hogy ugyanazt az eseményt az átélő szereplőik lelkében küllőn-külön tükrözted. A szerikezet étről talán mozaikszerűvé válik, ugyanakkor az ábrázolás mélyebbé és liélldkttanilag hitelesebbé lesz.

Kodolányi érző és (érzékeny író: az érzeknesség és az irónia (furcsa módon keveredik a könyv lapjain. A szenvedély és az fimdulat hevében formálja meg alakijaik, hangja sokszor csap át szatírába. A gúny azonban itt még feloldódik, az elutasításon átüt a részvét, a 'gyermeki fáj,dalimat legyőzi a iszeretetváigy. A regény legfáj,dáimasaibb jelenetei - amikor példáiul apja Ikorbácasall veri meg Lacit, vagy almikor a sváb cselédlány írni tanítja - mindig felotdódlnák az igazi költészet 'melegében.

A regényt Janfcovidh 'Ferenc e sorokkal ajánlotta kiadásra: „Nagyon tetszett, irodalmunk egyik legkitűnőbb társadalmi regényének 'tartam. Korrajza, ebben a vonatkozásiban, döbbenetesen hű, (tökéletes; jellemzése hájszálfinoiman erezett és elmélyedő. Cselekménye drámain ,izgalmas és (gráoe á Káidi) (fokozódó. Stílusa ciooimiádainull lényeget rnandó, 'nyelve fesitői, tömör és már-imár költői. A regény főerénye a iszatiríizmusa.” A Boldog békeidőket először a Dunántúli Magvető adja ki, 1956-ban. Megjelenése vissz- hanigtalain maradt, holott Kodölányli legjelentősebb 'művdi között van a íholye.

Még 1950-ben törbémt: „Elővettem Böhm Vilmos 1923-ban megjelent könyvét az októberi és a márciusi forradalomról s újra átéltem lifjóságam lelkes,, rajongó, forradalmi hiteit és letörések s azoknak az időknek boldog kalandokban lepergő szép emlékeit.” A Boldog békeidők megírása után egy évtizeddel, 1959-iben megszületik a regény „folytatása”, a Vízválasztó. (Később ebből lkja a Békák tava című drámát.) A regény visszatérés a vaijisizliái emlékeikhez, az SHS királyság baranyai megszállásának időszaká149