Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 2. szám - Káldi János: Rodostó (vers) - Káldi János: Miért (vers)
Rodostó Csak az elmúlhatatlan holdfény a falon. Meg a tenger zúgása. Meg a homok. Nincs irgalom. Ex Turcia nulla redemptio. Miért kell látnom minden éjszakán e csontokat? Vakítva világítanak a föld alól. Hófehéren süvítenek. Fekszenek álmaimban, akár egy vihar ágdarabjai. Mit akarnak tulajdonképpen? Miért koccannak össze figyelmeztetőn, mikor már több méteres fű nő csöndből, s elönti a hallgatás a hegyvidékeket? Miért úsznak az ágyam mellé, áttörve a gyökerek közt, folyók medre alatt, közönyön, kőtörmeléken nap nap után? Miért félnek, hogy elveszítenek? Miért %
/
