Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 2. szám - Hajnal Gábor: Egyre több az ismerősöm (vers) - Hajnal Gábor: Tegnap boldog volt (vers) - Divós László: Atomidill (vers)
HA JN AL GABOR Egyre több az ismerősöm Mögöttem sokasodnak már az évek a hatvanadik is jön félszegen rézvörös lomb gyérül fák koronáján s mindennap új csodákra lát szemem. Mustízű levegő tüdőmbe ömlik a rezdületlen tó csupa mosoly a temetőben egyre több az ismerősöm s a méz-színű fény bágyadtan komoly. Tegnap boldog volt T egnap a száradt barna orgona ághegyén megjelent zölden a rügy hunyorgott nyirkosán míg nevetett kajánul keserűn a decemberi nap. Es mégis tegnap boldog volt az orgona bár éjjel jött a dér utána jött a köd és holnap jön a hó de mégis tegnap boldog volt az orgona \ DÍVÓS LÁSZLÓ Atomidill Hanyatt, a templom előtt feküdt a püspök döglött legyek milliomával s holt híveivel. A pillangó a püspöksüvegen szintén halott volt. Elrepültek a toronyórák mutatói,- kinek jelezzék az időt? - a süket végtelen ül a számlapokon, melyek, mint vaksi szemek nézik a semmit értelem nélkül. Mindörökön, lám, így lett mindörökön . . .
