Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 1. szám - MŰVÉSZETRŐL-MŰVÉSZEKRŐL - Heitler László: Közös úton

zítéstől a már-tmár elvont .megoldásokig. Kolibic Gahr-ij-el (Virágok, Pira-n), Kos Ivan (Falusi motívum. Szőlőihegy, Dombos táj) -és Pandúr Lajcd (Ö-r-eg iház, Boglya) közvetlen hangú, a természeti szépség visszaadására törekvő képéinek széli-ami és formai megfelelője Artíier Ferenc (D-unákanyar), Jalk-sa István (Eső előtt Kőszegen) és S. Ungar Károly (Kőhíd, Falusi részlet, Virágzó fák) képei. N. Brankovics Éva és -Mészáros József munlkái a táj kisebb mértékben átírt képét ábrázolják; Branlkovios vázlatosan festett, felfokozott színekkel (Végmalom, Városi -malom), Mészáros a szikkék változataival dolgozik (Tél, Estefelé). Pandúr Lajclnak a sárgák-bacnák variációival szélesen festett -munkái a magyar alföldi festők képeivel vannak rokonságban.

A hely, a szituáció, a hangulat visszaadására törekvő, elmélyült 'munka jellemzi Horváth János képéit. Kisváros című festményén a -piros, rózsaszín és kék élénken \ illanó foltjai színes szürkék között jelennek meg, fokozva a házak és figurák mese- szerűségét Romok című kópén is hasonló festői erényeket vonultat fel Horváth. Szlovéniai táján a (barna-kék-piros szélső értékeivel érezteti -a hazaitól eltérő táj fcarak- terét. Képein jól érvényesül a tempera levegős, Világos hatása.

V. Tóth László -egyszerűsített foltokkal és erőteljes színeikkel festi tengerparti élményeit (Tenger, Tengerparti táj). Munkáin a mólyfcákek uralkodnak, hideg hatásukat a közülük élesen Ikíivillanó világos foltok mérséklik, tartózkodóivá iszélídítik. A kubizmus eszközeit következetesein alkalmazza P-ollak Ot-on (Isitrtiali város, Öreg város). Visszafogott barnás-vöröses színek, sílkimértani alakzatokká egyszerűsített házak szerepelnék harmonikus festményein.

A korszerű forma-nyelv keresése jellemzi Vértesi Péter munkáit. A fiatal szombathelyi -művész a szentendrei f-estészet geometrikus és szürrealista ágának tanulságait egyaránt alkalmazza fcépei-n. A távozó című Olajfestményén a jellé ábszttr-alhált figura és a színes foltokra egyszerűsített környezet egységbe rendeződik, a több rétegben alkalmazott lazú-rOk fokozzák színei -erejét. Grafikái a -festményekénél szabadabb forma- és gondolattársításokra adnak alkalmat, előadásmódjuk lendületes, magabiztos (A partravetett, Go-ndolatOk).

Az elvonatkoztatás más útját járja Zei Zlatko. Szakadékok című olajfestménye eszünkbe idézi a címben jelzett témát, ugyanakkor a kép felületét átszelő ferdék és szabadon kanyargó vonalak, foltok dinamikus hatást adnak az absztrakt kompozíciónak. Jeraj Zrnago kiét kiállított képe a -szürrealizmussal rokon. A kutyía című -festmény élénk kékjei között megvillanó hideg -piros fenyegető hatású. Másik képén (Cím nélkül) a feketék és szürkék, továbbá a zárt térben -ábrázolt titokzatos alakzat és emberi láb egyenesen -riasztó érzéseket kelt a szemlélőiben. Tis-nika-r Joze Any-a és gyermeke című festménye -nem példálózik, hanem a borzalmas veszedelmet tárja elénk: megnyotmorodott emberei az atomrobbanás következményéire figyelmeztetnek bennünket. Golija Baján színes fametszetei közül (Ökör, Kompozíció, ökrösf-ogat) az utóbbi tűnt ki tiszta technikájával, enyhén stilizált, -meseszerű figuráival.

Gcszler Mária kerámiákat mutatott be. Tenger I—II. című ton-döi és -Melankólia című csempekópe dekoratív kompozíciójával, érzékenyen megválasztott színéivel és jelképes alakjaival vonta magára a figyelmet.

Két szobrász -szerepelt a kiállításon. Majthényi Károly Derikovits-sttéláhez készített két sokalakos domlborművón kívül kisplasztikákat -is mutatott ibe. Giorda-n-o Bruno szikár alakja, (kiállása nyílt -gondolkodást, bátorságot tükröz. A Csikó című a fiatal állat sutaságában is (bájos mozgását, játékos viselkedésiét idézi elénk. A túlzott arányok - rövid törzs, megnyújtott nyak, nagy sörény, hosszú lábak - fokozzák a formák felfelé törését, -ezzel a szobor magabiztos állását. Ném-cth Mihály mészkőből faragott Torzója és kisebb bronz alakjai - Küzdelem, Furulyázó, Anyaság, Vízbenéző 70