Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 1. szám - MŰVÉSZETRŐL-MŰVÉSZEKRŐL - Dévényi Iván: Jegyzetek Gadányi Jenőről

csay Jenő, Bene Géza, Anna Margit, Komis« Dezső, Vasaké Erzsébet, Rafael Viktor is Vaszary-növendékek "voltak.) Gadányi évtizedek múlva is megbecsüléssel, hálával emlékezett vissza Vaszaryra: „Széles látókörű kultúrája sókat lendített rajtam.”

A 20-as éveik elejére esik az új nyugat-európai művészeti irányzatokkal („Vadak”, kubisták, expresszionisták) valló beható megismerkedése is. Az „izmusok” eredményei jelentős mértékben rányomták bélyegüket Gadányi munkásságára és művészetszemléletére. Kassák Lajos írásai („Űj Művészek Könyve”, „Tisztaság könyve”) és folyóiratai (Ma, Dokumentum, Munka) is a mágnes erejével vonzották; amikor Kassák hazatért a ’bécsi emigrációiból (1926), személyes kapcsolat is létesült közöttük: Gadányi felkereste lakásán (Sziget utca 16. szám) az avantgarde irodalom és művészet magyar- országi vezéralakját, hogy előfizessen a Dokumentum című szemlére. Az ismeretség azután a következő években, évtizedekben bensőséges barátsággá mélyült.

GADÁNYI JENŐ: GALAMBOK

A fiatal művész 1927-ben Riippl-Róniai javaslatára elnyerte a KŰT (Képzőművészek Új Társasága) egyik díját; ily módon lehetővé vált számára, hogy eljusson Franciaországba. Amikor elindult Párizs felé, már túl járt élete [harmincadik esztendején, s művészi programja is készen állott: „Minden vágyam az volt, hogy belső világomat konstruktív formamyelven fejezzem ki.” így azután „Párizs nem változtatott át a saját képmására”. Járta a nagy múzeumokat (Louvre, Luxembourg), a soksok tárlatot és galériát, s amit látott, azt mérlegre helyezte, kritikailag feldolgozta.

62