Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 6. szám - SZEMLE - Pusztay János: A mai magyar irodalom finnországi visszhangja

mányit a kritikák burkoltan vagy nyíltan, de felemlegetik a regény kapcsán. A mű tartalmi elemzői enyhén szólva is antiszocialista világnézetről tesznek tanúságot cikkeikben. Van, aki formai szempontból értékeli a művet, de ő sem mulasztja .el, hogy fullánkját ne irányítsa a szocialista művészet ellen: „Dóry regénye magas művészettel megírt, mesterien felépített és stílusában pompás könyv. . . Nem érződik raj ta a szocialista realizmus eszméjének fojtó hatása .. . Niki élettörténete úgy, ahogy van, állatregényként a világirodalom legekagadóbb művei közé tartozik.”

Az ellenségeskedő hangnem csak lassan enged fel az évek során. Laurila, a magyar irodalom és kultúra kiváló ismerője írja 1961-ben, Németh László Iszony c. regényének kapcsán: „Több kiadónk tartózkodóan viszonyul a népi demokrácia irodalmához. Az óvatosságra szükség is van, de .néha az az -érzésünk, hogy a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntik; hisszük, hogy az említett országokban is van, mint ahogy van is irodalmilag figyelemre méltó kínálat.” A kiadó egyébként Németh Lászlót e regénye alapján Lev Tolsztoj és Henrik Ibsen mellé állítja. Laurila is „A magyar Anna Karenina” címet adja már említett cikkének. Egy másik kritikus viszont egyáltalán nem .ért egyet a kiadó és Laurila magasztaló „reklám”-jával. Szerinte a mű egyszerűen házassági regény, sőt, elég epésen fejezi be írását: .„Ha jó regényről lenne szó, úgy sajnálni lehetne, Aarno Peromies nem tudta az eredeti nyelvről élvégezni a fordítást, hanem csak a német nyelvű kiadásról.”

Sikeres volt Fejes Endre bemutatkozása a finn olvasóközönség előtt. A kritikusok között voltak vitás kérdések a mű kapcsán, de alapjában véve pozitív értékelések születtek. A vélemények, értelmezések széles skálán mozognak, a gyilkosság anatómiája .mellett .mélyebb érzéseket, gondolatokat is váltott ki az olvasókból. Kari Lindström például így ír: „A regény kiállás a munka szürke, folyamatosan ölő hatása ellen, fellebbezés az ember részéről a kicsinysége ellen.” A családregényként induló mű „apránként valami egészen mássá változik”. Hábetleréfc alakjában .olyan embereket .tipizál, akik számára „a .legfontosabb a munka, a lakás, az étel, a házasság és a vagyon”. A regényben egyre jobban kibontakozik az emberek csiga-életmódja. A kezdetben szimpatikus lányok „kispolgárivá és kicsinyessé válnak, mint ahogy mások is”. A hihetetlenségig reális .és pontos ez a könyv, „mintha Kafka világában” lennénk — írja a cikk szerzője a továbbiakban. Az emberek akkor sem változtatnak életmódjukon, amikor Hábetler Jani börtönbe kerül. „Igaz, két ember kiesett a játékból, de az folytatódik, mint korábban is volt, Magyarországon, Finnországban, bárhol a világon.”

Hannu V.uorio, a Kansat Uutiset kritikusának tolla már .nem fog ennyire keserűen. Szerinte a regény „az egyén jogainak határáról” szól.

Nagy .erénye a műnek, hogy állásfoglalást követel olvasóitól. „Hadd mondjam el magánvéleményemet: a gyilkost rács mögé dugnám, minden, a könyv által szült szimpátia ellenére is, de Fejes megoldása még sikerültebb: ő erről nem beszél, hagyja, hogy mások is mérlegeljek a helyzetet” - folytatja tovább Vuorio. A regény legnagyobb hibájának a monoton Ságot tartja, más szempontból viszont dicsérj az író művészi módszerét: „Fejesre jellemző, hogy a tragikus vonásokat könnyedén meg tudja teremteni, minden olyan elem hozzáadása nélkül, amelyek a szöveget szentimentálissá változtatnák. Általában véve is, prózájában olyan formában fogalmazódnak a humanista követelések, hogy az olvasó sohasem felejti el az állandóan jelenlevő embert.”

Az 1967-es év két regény is hozott Magyarországról a finn olvasóknak: Szabó Magda Disznótor című művét és Moldova György Sötét angyalát.

Szabó Magdának nem ez volt az első találkozása a finn olvasóközönséggel. Még 1961- ben jelent meg Az őz c. regénye, de erről a műről, sajnos, nem sikerült kritikákat találnom.

A Disznótorról igen. S ezek nem a legkedvezőbbek. Vitatják a könyvet ajánló sorokat, amelyek szerint Szabó Magda a magyar irodalom legmodernebb képviselői közé tartozik. „A modernségnek nem a megújult nyelvi kifejezés- mód az egyetlen kritériuma, hanem a megújult bírálat és állásfoglalás is oda tartozik, s ez alapján Szabó még az elavult oldalán áll. . .” Öt még a férfi és nő közötti kapcsolat morális kérdései izgatják, ugyanakkor a mai magyar irodalom modem képviselőit más „erkölcsi problémák foglalkoztatják, mint például az új háború veszélye, az élet bizonytalansága, az emberiség által érzett szorongás és a jövőről való gondoskodás”. Az eddig sem hizel.gő cikket epés csattanó zárja le. .Egyrészt dicséri a mű nyelvezetét, a sikerült szerkezeti megoldásokat, ugyanakkor megjegyzi, hogy manapság annyira kevés az időnk általában a szépirodalomra, hogy „nem engedhetjük meg magiunknak egyetlen felesleges könyv elolvasását sem”.

Egészen más hangnemben íródtak a Moldova- rcgónyről szóló cikkek. „Tipikus fejlődésre- góny”, amelynek írója és hőse között érezhetően szoros kapcsölat van. Az író célja Csaba lelki konfliktusainak bemutatása, s ez „nagyszerűen sikerül”. „Moldova Csaba-alakjában fel lehet fedezni az az ortodox hitet, amely .szerint a rossz emberben is rejtezik jóság, amelyet az események saját maga kiválasztotta folyásával alapoz meg.” Valamennyi kritikus egyetért abban, hogy Csatba alakja nem egyedi, hanem egy típus megtestesítője.

Kevés regényt dicsérnek annyira, mint Szász Imre Fel hői éj eset. Martti Santavuoro szerint az irószemináriumon a jó regény példájaként kell felhasználni. „A Feáhőfejes című mű nem tí575