Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 6. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Z. Szabó László: Győri kiállítások
hangja adhat végleges magyarázatot: az ősi mítoszok etikus tartalmainak mához szálé tanítását érteti meg velünk; és ő, e jelképeik (értője — s értője azért, mert ismerője az Európáin túli népművészetnek - ezen új jelrendszerek kimunkálásán fáradozik. Az érzés és az értelem vitája és küzdelme egész festészete, ahol a mesterség alapos ismerete, a (látvány színekben megfogalmazott világa és az embert jellemző derű az uralkodó. Olyan (fajta játékosság ez és olyan fajta felelősség, .ami osiak a Józteíef Attiia-i iméroávöl mérhető. Cziráki Lajos képei Egyik szép grafikáján mottóként, ám azt hiszem művészi (hitvallásként is a következőket olvashatjuk: „(Mindennel csak akkor találkozunk, ha megértünk már bensőnkben a találkozásra.” Világa, amelyik a (győri kiállítás kapcsán feltárul előttünk, azt bizonyítja, hogy művészetének egyik alapvető meghatározója a művesség mélységes tisztelete. Korunk stílusroibbanásában, amikor éppen a stílusnak nem sok a (becsülete, óhtatlanul arra kell gondolnunk, hogy az ő stílusfegyelme, a művesség tisztelete figyelmeztető (miindannyiunk számára. Most bemutatott képein első pillanatra a táj és az ember kapcsolata, a természet gazdag vegetációja, a változás -megszákíthatatlan állandósága és bensőséges összhangja ragadja meg a (szemlélőt. Az Alkony, a Falusi csend, a Föld és 'ég című művek ‘harmóniája azonban sohasem a harmónia hagyományos értelmében fogható fel. A (képek egysége és az egységen belüli apró világa egy állandósult dinamizmais, sokszor tragikus szenvedélyék összeütközésének a kifejezője. Látszatra táj ábrázolások, valójában saját gondolatvilágának, világlátásának tükörképei, önmaga vívódásának, Igazságkeresésének, etikus magatartásának hordozói. 565 CZIRÁKI LAJOS: FÖLD ÉS EG
