Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 6. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Z. Szabó László: Győri kiállítások
1945 után - almikor a meztelenséget eltanácsolták kiállításainkról - még fiatalosabb erővel küzdött meg a bánatával. Rendíthetetlenül hitt abban, hogy lafctképeiíban (körülbelül fele aikvarellj cinek) lombosodott ki igazi alkotó képessége. - Tudjuk, hogy Sztálin idejében szovjet kiállításokon sem volt szalonképes a meztelen test témája. Ez a „szempont” mállónk is jó időre rövidzárlatot okozott. Horváth Józsefet maga a szemlélet, az avatatlanok előítéletei búsították el. Néhány feledhetetlen képe kivételezést kapott még a rövidzárlat időszakában is. A fővárosi gyűjteményes kiállításán, a soproni kiállításain is engedélyezték a zsűrik a legszebb aktképeit. Sajnos mám érhette meg azt az időt, amikor sorozatosam hullnak le minden művészetről iá szemellenzősök által kötelezővé tett bilincsek. Egy előítáletmeintes utókor a művészi eszközökkel megfestett aktban nem lát majd több erkölcstelenséget, mint egy csendéletben, vagy egy erdei táj ábrázolásában. E korra gondolva, bízom abban, hogy Horváth József a hazai .festészet történetében elnyeri a művészi nagyságát megillető rangját. Z. SZABÓ LÁSZLÓ Győri kiállítások" Kovács Margit keramikus Gyűjteményes kiállításán, a győri Xantus János Múzeum új képtárában szinte jelképesnek tűnt .az életmű .egyik korai alkotása, a világgá induló .lány figurája. Önkéntelenül is az jutott a látogató eszébe: elindult egy .lány s a világot hódítva megtért szülővárosába. A győri képtár kiállító termeiben mintha bensőségesebben, imtknebben sugározták volna ki magukból a művek azt a hitvallást, ami Kovács Margit Világának egyedüli sajátja a magyar kerámiáiban. Ez a művészet nem azzal válik jelentőssé, hogy állandósuló útkereséssel ás le alz anyag titkaiba, hanem éppen azzal, hogy megőriz mindent a hagyományosból. E nép- hagyományos kifejezésmód - amit beragyog a népmesék naiv és hamvas bája, a múlt ránk hagyományozott művészete - transzponálja alkotásait múltba és jelenbe, attól függően, ihoigy a gondolati-érzekná szférák melyik régióját kívánja kifej.ez.ni. Kovács Margit művészetének varázsa, értéke áblban a gazdagságban rejtezik, .amit a múltból, az emberi kultúra múltjából a jelennek szóló tanításként át tud menteni. Hogy ennek az örökségnek és művészetnek a megközelítése még könnyebb legyen, hogy a befogadás •minél szélesebb horizontúvá válhasson, nem .a kevesek .számlára alkot. Ezért válnak művei - függetlenül a tárnáitól - a népművészettel legrokonabb .művészi alkotásokká; mindegyiken megőrzi .a lényegre törekvés egyszerű formáját, megmarad a narratív lehetőségek határain belül, és a látvány lenyűgöző - ám sohasem hivalkodó - lehetőségét is felkínálja. Csak a művészetét alaposabban vizsgáló veszi észre ennek .a kifejezés-rendszernek folytonos változását. A régi darabok erőteljes narratív jellege és színes világa mintha * *E tárlatok 1971 augusztusa-novembere közt kerültek Győrött bemutatásra. 561
