Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 6. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Molnár József: Portré egy festőről

- Óh, Jóskának tekintélye volt az osztályban, bárha tornából fel volt mentve. Horváth alsó lábszárának sérülése miatt bicegve járt; botra támaszkodott járás

köziben. Én arra voltam kiváncsi, hogy mii szerzett néki tekintélyt az osztályban. Egy ideiig tűnődött az osztálytárs, de nőm jutott okosabb az eszébe. - Hát erőskezű gyerek volt Jóska is - nyögte ki nagynehezen.- Részt vett a ■diákéletben szokásos verekedésekben?- Soha! Senkit meg nem ütött. Az isten tudja, hogy miitől volt mégis tekintélye.

A Képzőművészéül Főiskolán nem folytatódott a boldog diákélet. Idézek a visszaemlékezéseiből: ,,A főiskolai élet, amikor pedig nagyon is kknuitatihattam volna rátermettségeimet, hozta meg az első szomorú csalódást, és ingatta meg a hitet saiát- magamlban. Pedig kitűnő tanáraim voltak: (itt következik tanárainak felsorolása) .. Mégis önmagámra nem találva, csak bukdácsoltam, mélyen alatta annak, amit reméltem. Kedvszogétten vergődve dolgoztam, mert amit csináltam, azzal sohasem voltam megelégedve.”

557

HORVÁTH JÓZSEF: MUNKÁSOK