Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 6. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Molnár József: Portré egy festőről

HORVÁTH JÓZSEF: ABLAK

Az icmbet: filogenetikus örökséganyaggal jön a világra, de amiig (be nem nő a feje lágya, a környezet formálja. Amit a későbbiekben személyiségének, individuálisnak érez, az zömében társadalmi termék; ráhatások és beavatkozások gyümölcse. Az is köztudott, hogy minden élő szervezet konzervatív és újító diszpozíciók elegyével jön a világra. Erdőben járva azért ismerjük fel a tölgyet, mert a humuszba hullott makk csírája arra kötelezi, hogy elődeihez hasonló tölggyé mőjjön fel. A szaporodás e konzervativizmusa miatt ndm téveszti össze a laikus a tölgyet a fenyővel vagy a szomorú- fűzzel. Másrészt erdészek vallják, hogy a sok-sok tölgyleVél között nem akad kettő, amely egyforma leválerezet segítségével szedné a lélegzetet. E jelenséghez hasonlatosan nem találtak még két egyforma ujjlenyomata emberit. Kinyomozhattuk, hogy a filogenetikus fejlődésiben az ember sem tekinthető véglegesen befejezett modellnek. Apróságokban a természet még kísérletezik tökéletesítésén.

A zseni, a művész is ennek a keresgélésnek időnként felbukkanó „ujjlenyomata”. Arra is gyanakodhatunk, hogy a természet „életösztöne” szempontjából a zseni nem olyan kőszikla, amelyre közösségeket lehetnie építeni. Történelmünkben nyoma sincs

555