Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 6. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Volly István: Szabad-e Istvánt köszönteni?

7. István köszöntök (szigeti fiúk)

8. Regösök (alsóőri fiúk)

9. Galosifaá ibetlebamies (felsőlövői gimnazista fiúk)

10. Háromkirályok (felsőőri llácz testvérek)

11. Székosf»aliérváili ibölcsőske (alsó- és felsőőri nagy lányok)

12. Nagykarácsony éccakája - énekelte az összes jelmezes 'szereplő és énekkar. Jobbra álltak a fiúik (és a férfialt), balra a lányok (és a felnőtt kórus). Felsorakoztak a dobogón a faltól faliig, szinte félkörbe fogták a nézősereget. A karnagy intésére zendült a zsoltároisan hömpölygő ének, majd a 2-3. versben ellenpontként a női szólam: Menyből iaz angyal... A jelmezes szereplők kezében világított és forgott a csillag.

A műsor második félében - szokás szerint - vidám hangulatú, régi karácsonyi kórusok zendültelk. Énekelt a gimnáziumi gyermekkórus, az alsóőri dalárda és a felsőőri vegyeslkar, deresfejű öregek és sok fiatal. Ádám, Bárdos, Halmos, Harmat, Jurassa, Kis és Zsas^kovszky kétszólaimú, kánonszerű könnyű ikórusművait énekelték, harmónium- mal kíisérbünlk. Kodály nehezebb kórus,számát jiövőre ígérték.

Másnap ismétlődött az egész műsor Felsőőr (Oberwart) meglepően modern, köralakú, nagyon szépen tagolt hangversenytermében, mondhatnám művelődésház-kombinátban, mert vetítő, büfé, álagsori öltözők, próbatermdk, .minden van ebiben a frissen emelt betonikolosszusbam, és remek .akusztika! Itt vették fel a íbácsíi rádiósok az úgynevezett cberwarti ibeat-imisét, melynek hanglemezeit Londonig vásárolják, itt a faluban 300 példány kelt el belőle, német, ihorvát és magyar nyelvű részek váltakoznak benne.

A 'felsőőr,i ölőadáson bővült a műsor a református legények betléhamesével. Ez a játékszöveg idekúnt született, erdélyi, mezőkövesdi és dunántúli szövegék összevonásával.

Két 'gitáros fiú jelentkezett, hogy ibelemuzsikálnak a közös éndkbe. A kotta fölé írt betűjelzések szerint „kapádból” kísérték a Nagykarácsony éccákája kettőskórust, úgy szólt, mint az orgona. Meg kellett ismételni. Szünetben az egyik fiú engedélyt kiér, hogy játszhasson valamit a közönségnek. Tánczeniét? - kérdem az elektromos gitárját szemlélve. - Nem, hanem saját szerzeményű beat-imisét! - Azzal halkan idézd is egyik témáját: egy Tinódi dallam kezdősorát, 1553-lból: „Egör vára csudasizqp helyön vagyon . ..” Hogyan jutott el idáig ez a jellegzetes dallaimsor, melyet - a isizerző ismerése nélkül - mii« sajátját idéz a burgenlandi ifjú zeneszerző?! Sárvárobt alussza álmát a lantos deák, de - amint a meglepő eset mutatja - ki-kilátogat ismeretlen sírhelyéről, hogy Burgen- lamdban, a régi Őrségben, az ifjú gitárost „saját szerzemóny”-re ihlesse . . .

A felsőőri hangversenyteremben megjelentek a kerület országgyűlési (képviselője, a város elöljárói, nevelők, a lelkipásztorok, ákik talán a legtöbbet tesznek az anyanyelv ápolásáért. Illyés Gyula írta nemrég, Ihoigy a magyar nép fele ima a határokon kívül éli nemzeti kulturális életét. 1970 nyarán a debreceni anyanyelvi konferencia is foglalkozott a külföldön élő magyaroknak, főleg a harmadik nemzedéknek a nyelvi kérdés,aivél: mi módon, milyen segítséggel imáradjon meg anyanyelvűk a (befogadó .ország nyelve mellett? Nyelvi, irodáim! és történelmi könyvök, dalgyűjteményeik készülnek, és ezeket ajándékba (kapják a kinti magyarok a Világ minden részében. Örülünk, hogy igénylik.

A népszokások, a népi játékaink jó úton járnak odakint közöttük, és közönségto- borzók is. Főképp a karáosonyii-karácsonytájiiak összeforrtak a (gyermekkel 'és a béke ünnepével. Az ízes szólásimondás-ofcon itúil, a vidám énekszó mellett, emlékeztetnek hazai (tájiakra és történelemre is.

Mfaradandó^e a népi szöveg? Egyik szereplő, egy pöttöm, de vastag hangú gyerek kántálta ezt a rímet:

Sáros a lábam bokáig:

Éljen az István sokáig!

544