Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 6. szám - TANULMÁNY - Veres Péter: Önmagamról, irodalomról, gondolkodva
érdeklődése amúgy is Labin-Amieriiika lírája felé fordult, gyors egymásutánban jelentők meg Rossí és egy jeles fiatal költő, Pentti Saaritsa (síz. 1941) Neruda-, illetve Lorca- fordíitásai. Ugyancsak Angliában él egy különös, bizarr költő, a talán osztrák (talán magyar?) származású Anselm Hollo (sz. 1934), aki finn költői vénáján kívül angol pop-költőként, valamint finn költők (pl. Amhava, SaatókosJki) angol fordítójaként jeleskedett. Az utolsó évek verseiből leginkább három költőt látok imég kiemelkedni: Jyrki Pellment (sz. 1940), Pert ti Nieminent (sz. 1929) és Kari Aronpurot (sz. 1940). Pelünen prózaversei furcsa kalandozások a nyelv belső világában, a nyelv átformálhatóságának lehetőségeit igyekszik feltérképezni; Aronpuro konkrét költészettel kísérletezett; Nieminetn bizarr, groteszk képei, abszurd (humora pedig magán viseli a kínai líra hatását. (Nieminen egyébként kiváló műfordító, a kínai költészet legavatottabb finn népszerűsítője.) A hatvanas évek költészete kétségtelenül új utat nyitott a finn lírában, a modern finn lírában is. Torz kinövései nem veszélytelenek, ibár idővel nyilván megnyesodhak és megfinomulnak; a fő veszélyt én inkább egy lassú unifonmlizálódási folyamatban látom: a fiatal finn költőik hangja egy kiosk talán túlságosan is egyforma, sokszor harsány voltában is az; a politikai sajtámontázs alkalmazása pedig Saattikoski óta már elcsépelt, közhelyszerű. Ez a fajta politikai vers már erőltetett, groteszk, célját nem 'éri el, sőt önmaga ellen fordul. Talán a hetveneseik lírája tovább tudja majd ezt fejleszteni, esetleg képes lesz meg is újítani. VERES PÉTER Önmagámról, irodalomról gondolkodva Kiadatlan jegyzetek Személyes kérdés lenne Most látom már, amikor kiszabadultam a pártpolitika hálójából, hogy engemet mint pártelnököt, mint politikai vezetőt az igazi politikusok - kicsik és nagyok - sohasem vettek eléggé „possibilis’Tndk. Átmenetinek, kirándulásszmínek látták a szerepemet. Ezért volt az, hogy politikailag becsvágyó s egyben alkalmas emberiek nem csatlakoztak kellő számiban pártunkhoz, -még ha érzelmileg vonzódtak ás a Nemzeti Parasztpárthoz. Vagy kisgazdapártiák, vagy kommunisták lettek. Hozzánk csak a túlságosan érzelmi politikusok, narodnylkolk, népi harmadikutasok (mert volt polgári hanmadik- utas vonal is: liberálisok, szocdamek) és azok a parasztok jöttek, akikben a polgáritól különböző, vagylis nem kisgazdajellegű és a kommunistáktól különböző, vagyis nem proletárjellegű parasztöntudat volt. Nagyon szép volt a mozgásiam, tömegeiben lelkes, 534
