Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 6. szám - TANULMÁNY - Jávorszky Béla: A modern finn líra

életi vers előretörését polgári és proletár (költőiknél egyaránt. A modernizmus első szakaszában, mintegy 1950-1960 között, a politika nem játszott jelentős szerepeit iá (líra életében. Az áj -költői irányt előkészít», illetve megnyitó Viljo Ka jav a (sz. 1909) és Lasst Nummi (sz. 1928) nemigen politizált. Kajava még a -húszas években indult a (baloldali- radikális ÉK-kör programjával, bár akkori formái kötöttebbek voltaik a többiekénél, későbbi köteteiben, -elsősorban -a Szárnyas kezekben (1949) azonlbam kissé éltávolodott korai eszméitől, formáiban az új líra útjait keresi, tartalmában az általános humánum- bam próbálja megtalálni az élet -igazságosságát. - „Szeretem az életet, -szeretek mindent, ami derűs, pozitív és emberi.” így fogalmazta meg -ars -poeticáját. Hasonlatai, jelzői, képei pontosak, myoma -sincs már itt az új-romantika -dagályos fordulatainak, a szavakat teszi (bensőségessé a vers egésze helyett. Valahogy így:

És csendesebbek lettek a szavak, egy-egy álmos napon megtette már anya csendes lépte a küszöbön apa hintaszékének vinnyogása vagy a gügyögés, ahogy gyerekünk a virágokkal és pillangókkal társalkodik, asszpnyom kiáltása vagy az éji szél sóhajtása a bevert ablakon,

és csendesebbek lettek a szavak és fülem egyre mélyebbre merült a hátán hordó világ homokjába, míg megnyitottam számat,

hogy magamba szívjam az ég tavának hideg-kék lehelletét.

Egészen más költői alkat Lassi Numrnié. N-ummi szürrealista nyitás után elsősorban zenei Effektusokra épített, a valóság képeit -szimfóniákban, vers-zenékben próbálta újraélni ; versei -dallamok és fémy-árny-játókok költői megfogalmazásai. Különösen a Hegyi pásztor (1949) -c. kötetében fordult -gondolatira költészete, a kínai versre emlékeztető tankokat, epigramma-rövidségű -művöket publikált.

Nummi Meril-uotovai, Eeva-Liisa Mannemú (sz. 1921), Kirsi Kunnasszál (sz. 1924) és Helvi Juvonennel (1919-1959) -együtt -az új líra Intellektuális -szárnyát képviseli. Manner os-aík 1956-ban csatlakozott a mozgalomhoz Tárna matka (Ez az -utazás) c. kötetével. Zenei -érdeklődése Nummihoz közelíti, egyes versei -szánté zenei -művek, fúgák és szimfóniák (Bach, Ellenpontok), mások tárgyi pontosságukkal, -geológiai és geográfiai tárgyszerűségekkel lepnek meg (pl. Kambri-so-rozat).

Az „Ötvenesek” csoportjának -nagy -magányosa Helvi fuvonen volt. Egyes fcritti- ku-sái szerint ő a hagyományos vers -utolsó nagy képviselője Finnországban, költészete ugyanakkor kezdettől és eredendően modem, egyszerű -és pátosztól -mentes. Valamiféle mikrokozmoszban élt, korai köteteiben a törpe fák Itája-it énekli, később (kiteljesedő költészetét i-s a világ legapróbb tárgyai, -jelenségei népesítik (be, versei állandó lakói: fcöv-ek, mohok, (baglyok, korhadó fák, gyökének, -állóvizek. Jellegzetesek -már kötetcímei is: Törpe fa, Aranyikábát király, Északi jég, Szifclafeoék. Önábmázoló versében, a „Medvé”- ben a vad elvesztette k-ointaktnsait a világgal, s mo-sit önmaga zárt erdejében kóborolva a nevetést -saját koponyája visszhangozza, és az erdő nem -nyílik meg soíha. Ez a keserűség persze p-szióbiku-s alkatának is a következménye, a betegség depressziókba, tna-j-d vallásos élményekbe sodorja: vallásos hasonlatai és képei -a középkori -misztikusok látomásaira emlékeztetnek. - Ez a vallásosság -egy másik tragikusam rövid életű költővel, Lasse Heikkilä-Ye1 (1925-1961) -rokonítja, alá kezdettől fogva a svéd „negyvenesek”

531