Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 6. szám - TANULMÁNY - Jávorszky Béla: A modern finn líra
A 'modem iftiinin vens kibontakozását ugyanakkor a hazai svéd költészet is segítette. A Finnországban élő svéd költők (gondoljunk csak a svéd líra egészére nagy hatást gyakorolt Edith Södargranra) már a húszas-harmincas évékben korszerűbb, nyugatiasabb költészetét írtak, 'miint a finn líra jóvall későbbi reprezentánsai. A harmincas éveidben alakult Quosego c. folyóirat köré csoportosult költőik (pl. Björling és Énekeli), valamint e líra második és harmadik hulláma (az előzőt tálán Ralf Parland, Thomas Warburton vagy Solveiijg von Sűhoultz, az utóbbit egy szómágus: Bo Carpelan neve fémjelezhetné) a finn költészetben is új és pezsgő impulzusokat keltett, hullámaival a modernizmus irányába terelve az addig ugyancsak hagyományos költészetet. Fölbukkannak a nyugati izmusok, elsősorban a szürrealizmus és a dadaizmus, később pedig a szá- multanizmus legyinti meg a költői képzeletet; angol, amerikai és új francia verseket fordítanak, a korábbi német kultúrhatásit az angolszász váltja fel, francia ízekkel keveredve. Eliot műveinek finn kiadása forradalmasít, Sartre és Camus az 'egzisztencializmust dltogatja az új nemzedékbe. Az új finn költészet kezdőpontja alighanem az 1949-es év, iha már - kissé erőszakoltan - ragaszkodunk az irodalomnak fcorszákolkra való felosztásához, de kétségtelenül ez az év hozta meg azokat a varsesiköteteket, amelyek - mint mondottuk - szakítva a múlttal, Finnországban is valóra váltották az új vers diadalát. A vers 'intellektuális 'líráivá alakult. Az 'érzelmekre ható romantika ellenpólusaként a költő .elsősorban érteíkni .effektusokra épít, az egész helyett a részleteknek ad erőt, a szónaik fontosságot. Érdekes ugyanakkor, hogy csaknem teljesen száműzte a rímet. A szábadvers elhatalmasodását persze részben más körülmények indokolják, mint a többi skandináv, vagy mondjuk a francia költészetben. A finn rím, (hasonlóan a miénkhez, nem avult el, nem kopott silányra, hiszen komibimációis lehetőségei - hála ragozó nyelv- alkatának - szinte kifogyhatatlanok. A finn szabadvers (létét inkább az odafiigyelés nagyobb igénye teremtette meg és biztosítja. Haavikko, Kajava verseit olvasva egyszerűen nem igényeljük a rímet, a zenei hatás így is szinte tökéletes,..a belső ritmus vizáiként sodor. Ennek a költői nyelvnek kétségtelenül nagyobb a dinamikája, mint a romantikus költészet eget és földet átfogó szóáradatánaík. Más kérdés, hogy 'az új költészeten belüli is érződik a századeleji művészeti-politikai irányzatok, elsősorban az egy sor kiváló költőt tömörítő KIILA (ÉK)-kör színező hatása. A líra megváltozása persze nem egyik napról a másikra történt. A múlt és a jelen közt hídfcént feszül át ©gy-egy költő életműve, munkássága. Ezen a határmezsgyén mozog Laurl Viita (1916-1965) és felesége Aila Meriluoto (sz. 1924) költészete, mindkettő rímes, hagyományosként induló potázis. Viita robosztus alkat, a tamperei imunkásköiltők legkiválóbbja. Rövidlélegzetű, atiétikus felépítésű verseit sajátos humor, kicsit ironikus, szárnyaló fantáziára valló hang és témakör teszi bensőségessé. Viiita, akár csak íMeri- luoto, nem romboló, inkább építő költő. A hagyományos formált továbbfejlesztette, rímei hanyagok, ritmusai isizalbálytalanob, nydlve iá köznapihoz közeledik. A lélek, az dime tájait járja be verseiben. Meriluoto (akinek nevéhez a háború utáni első nagy vers- siker, az Üvegfestmény c. (kötet fűződik) későhb Rilke hatása alá került, az ötveneshatvanas években megjelent kötetei (Beteg lány tánca, Kapuk, Tuoddaris) már keve- söhb eredetiségről, elfulladásról tanúskodtak, nbiha továbbra is .sokat publikált. Korai verseiben a háború romijaiból feltápászkodó ifjúság illúziótlainuEfanyar hangja szól, kósőhbd srimbólum-randszoriéhan, motívumai megválasztásában viszont már óhatatlanul Rilke tüneményessógét érezzük. Az új finn nemzedék fogékonyabb a társadalmi problémák iránt, mint elődei. Ha végiglapozzuk az újablb líra kiemelkedő teljesítményeit, meglepődve tapasztaljuk a köz530
