Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 1. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Fekete Zoltán: Találkozás egy közösséggel
egyesül a két szövetkezet. Lezárul egy nehéz, küzdelmes szakasz a község életében. Hosszú volt az út, amíg a gabonatermesztésre esküsző volt cselédek megtanulták becsülni új otthonuk fontos adottságait, a szőlőt, nádat. Ma már büszkén újságolják, hogy a 127 holdas szőlőterületből 30 hold új telepítés. „Gélünk az, hogy az elöregedett szőlőket terméskiesés nélkül felújítsuk. Még abbén az ötéves tervidőszakban újabb 30 holdat telepítünk és megteremtjük a .gépesítés lehetőségét” — fogalmazták meg elképzelésüket a tsz vezetői. Még nem tartoznak az élvonalba, de reális tervezésük, akaratuk biztató, és ez a bizakodó hangulat érződik a tagok beszédéből is. Panasz? Hát persze, hogy akad, de nem ez a domináló! Szabadidő? Sajnos, nagyon kevés! Ipari munkások A keresők 43,8%-a soproni üzemeikben dolgozik. Öik a fiatal korosztály. Nincs család a községiben', ahonnan ne járna valaki a városba dolgozná. Legtöbbjük textilgyáriban (Pamutnyomóipari Vállalat, LATEX, Richards sth.) három műszakban dolgozik. A bejárás általában busszal történik. A reggeli műszakiban dolgozóik 4 óra 45 pereikor indulnak; délután 14 óra 45 perckor vissza. Az ingázási idő kb. 2 óra. A vonattal járóké valamivel több. Keresetük csak annyiban különbözik a hasonló korosztályú városi fiatalokétól, hogy itt több a ,segédmunkás. .Szabadidejüket nemcsak az utazás rövidíti. Legtöbbjének otthon is kell dolgoznia (háztáji, szőlő). A .parasztcsaládok egy bizonyos mértékig még megmaradtak termelési egységnek. És e tény kötelez, nem vonhatja ki magát senki a „család törvénye” alól. Iskola, művelődési ház, könyvtár Az iskola két épületben van. Az egyik régi épület, a másikat 1966-ban fejezték be. Két tanterem, zsibongó, öltöző, (konyha istib. épült jórészt saját erőből (590 ezer Ft értékből, csupán 200 ezer Ft volt az állami támogatás). Jellege szerint körzeti, osztott az iskola. Igazgatási körébe tartozik Fertőhöz. Nyolc tanuló- és egy napközis csoport működik. Az 1967/68-as tanévre 169 tanuló iratkozott be. Közülük 57 alsós, 112 pedig fekőtagozatos. A fekőtagozatosok közül 37 Fertőrákosról (3 km) jár át. Hittanra a tanulók 5,9%-a iratkozott be. Az iskolai oktatás-nevelés munkáját 12 pedagógus végzi. Közülük 8 a községben lakik, 4 kijáró. A szakos ellátottság hagy ugyan kívánnivalót, de .nem rosszabb a járási átlagnál. V$n kétcsoportos óvodájuk és 20 fős idánylbölcsődéjük. A művelődési otthonról szívesen beszélnek .a Ibaliffiak. Büszkék rá. Telj.es értéke két és negyedmillió forint. Az építésre fordított készpénz 780 ezer forint volt. A többit a közös .akarat adta hozzá társadalmi .munkával, helyi .anyaggal. Modern, szép épület, három klubhelyiséggel, társalgóval, tv-teremmel, szabadpolcos könyvtárral, két napilappal, 14 folyóirattal és 250 .férőhelyes nagyteremmel. Valóban minden igényt (kielégíthetne, ha ...! Egyelőre úgy vannak vele a balfiak, minit valamikor a „tiszta szobával”, megvan, büszkék rá, de élni benne, vele, még .meg kell tanulni ok. A könyvtár szabadpolcos, kötetszáma 1,635. Az egy..lakosra jutó kötetszám 19. (az 1967-es megyei átlag 14). Az olvasók száma 226. A kölcsönzött 'köteteké 5458. Az egy olvasóra eső kötetszám tehát 7,23 (a megyei 6,95). Nézzünk meg még .egy adatot, mely az olvasók aktivitását, jelzi. 24 az egy olvasóm jutó kölcsönzött kötetszám (hat tizeddel kevesebb a megyei átlagnál). Ezekhez az adatokhoz nem kell különösebb (kommentár, úgyis beszélnek. 45