Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 6. szám - Kende Sándor: Fegyelmi eljárás (elbeszélés)
KENDE SÁNDOR Fegyelmi eljárás Egyszer talán majd be is vallhatmám . . . Hogy már félek, (ha valamiképp ital kerül a házihoz. Potyákéin. A legrendesebb asszony a viliágon. Ez százszázalék. Faktum. Különösen, amikor íbűntelen, kék szeme úgy csillog, mint az üveggolyó, mellyel anyám csltított valaha, felém gurigatta asztalunk üveglapján, hogy hallgassak. Ö is azért néz rám, hogy hallgassak. Ne szóljak rá, (hadd kóstoljon íbele, csak megnyalja a .pohárfca szélét, ne bántsam érte, semmi az egész. Egyszer lengyel vodka, másszor íjugó puncs; - tegnap épp Jugóiból jött két kolléga. És ahogyan ilyenkor beszél. . . Amiket mond nekem, és amiket váratlanul kérdez ... Néha feketének érzem a levegőt. Szóval, egyszerre nem vagyok jó. Semmi se jó bennem. . . . Érdekes lenne gyűjteni az üvegeket. Persze, csakis az egészen különös alakúnkat. A fcarcsúakat például vagy a horpadt ihasúakat; a címkéket nem szabad lemosni róluk. * * *- Zánikai kartárs, figyel ránik? A fegyelmi bizottság mindhárom tagja fölfelé méz tó. Mert hogy mindenki ül, egyedül ő áll az íróasztal előtt.- Megértette a jogtanácsos elvtárs kérdését? Csakis a jogtanácsos kövér. És szemüvege sincs másnak.- Akkor miért nem válaszod? Nem rosszakarója itt magának senki, láthatja. A főnök, vagyis a raktárvezető kartárs, (biztosan nem az. Faktum. Harmadszor magyarázza a másik soványnak, tehát a központi osztályvezetőnek:- Ha ittasan jött be reggel, lefektettük hátul a hulladékpapírra. Ki kellett aludnia.- Most viszont még másnap se jelentkezett.- A szállásadója kelíegatte; azt mondta neki, hogy leltározunk. Ügy gondolom, hogy akkor már azért sem indult 'dl, mert félt. Mert, amint említettem, a múltban, sajnos, néhányszor miár előfordult. . . tehát biztosra vehette, (hogy most aztán nincs pardon. A ileltárallenőr jelen létében, ugye, nem lehat. , . izé. .. szóval, nem hallgathattam el. Magyarán mondva, nem számíthatott arra, hogy . .. S megint a szemüveges. Az egyetlen kövér ember:- De miért nem válaszol? Zánhai kolléga? Biccentés:- így történt.- És nem tanúsít megbánást?- Kérem ... ón, kérem, nagyon szégyellem.. . 'CO