Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 5. szám - KRÓNIKA - Kuntár Lajos: A kőszegi törzsolvasók

A műsorszámok közül a ív-játékok, filmvetítések és a színházi közvetítésiek a legnépszerűbbek. Közepes érdeklődés kíséri a sportadásokat, a tvihíradókat és a tudományos műsorokat. Feltűnő az operett is általában a könnyűzenei közvetítések iránti gyengébb érdeklődés, s egyenesen meglepő az egyébként népszerű sorozatok, mint a Kék fény, a Parabola, a Kicsoda-imáosoda, a Hét és a Fórum igen alacsony nézése. (A tv-nézésisöl kapcsolatban nem lehet elhallgatni, hogy Kőszegen a német nyelv ismerete és a jó vételi lehetőség sokak számára teszi természetessé az osztrák televízió két csatornán folyó mindennapi adásainak vételét. E tény torzító hatása a kapott képen észrevehető.)

A mozi szórakoztató jellege az éliményanyag könnyű feldolgozása folytán általában népszerű. A kőszegi törzsolvasók közül is 63 (51,2%) jár moziba. A gyakoriságot illetően 11-en állították a hetenkénti, 18-an a kéthetenkénti, 15-án a havonkénti látogatást. A fennmaradó 19 főből 10 egy-fcét alkalommal, 9 pedig kéthavimként, negyedévenként vagy lennél is ritkábban ül be a moziba.

A ]urisich Vár Művelődési Központ (havonként kiadott ízléses füzetben népszerűsíti műsorait. Az ehhez járuló változatos .formájú propaganda széles tömegeket mozgósít és vonz a kötött és kötetlen foglalkozásokra, rendezvényekre. A törzsollvasók köziül 45 fő (36,6%) jár rendszeresen a művelődési központba. A látogatás oka széles skálájú. Örvendetes, hogy az ismeretterjesztő előadásokat 40-an (32,5%) látogatják. Tizenkettest (9,8%) a különféle szakkörökben tevékenykednek. (Ebből 4 íkórustag, a többi pedig hét szakkör között oszlik meg.)

A sajtó népszerűsége és olvasottsága törzsolvasók körében ás az általános képet mutatja. Valamilyen sajtóterméket csak 13-an (5,2%) nem járatnak, folyóiratot azonban mindössze kilencen (3,6%) fizetnek elő. Irodalmi folyókat csak egynek jár.

5Az egyik neves futurológus szerint az emberiséget fenyegető három főveszély: az atombomba, a túlnépesedés és a szabad idő. Az utóbbival kapcsolatos megállapítás meghökkent, de el is gondolkoztál. Bizony igaz, hogy az emberek nagy része nem tud mit kezdeni a szabad idejével, s e körülmény kétségtelenül hordozója a különféle veszélyeknek. (Nyugaton a bűnözés emelkedésének is!)

A „mass media”-kultúra általános terjedésének tanúi vagyunk. A gépi tömegközlést eszközök ugyan - éppen a passzív szórakoztatásuk révén - erőteljesen nyomulnak előre, növekvően foglalják le a szabad időt, de nem megnyugtatóan, különösen nem hasznosan sem a személyek, sem pedig a társadalom szempontjából.

Az olvasási kultúra erősítését a Magyar írók Szövetsége által rangosított „Olvasó népért!” mozgalom is segíti. A könyvtárak tárgyi és személyi feltételei hathatós tényezői a mozgalom eredményességének. A korszerűsítés, különösen a szabadpolc és a helyben olvasás lehetőségeinek megteremtése a fejlődés alapkövetelménye. A kérdés hord- crejét jól mutatja a kőszegi példa. Itt még a legjobb olvasók közül is csak 34-én forgatják a sajtót az olvasóteremben. Igaz ugyan, hogy a sajtótermékek a törzsolvasók kis hányada hajlékából hiányzanak, de észre kell venni, hogy a sajtó olvasása nem egyenértékű az irodalom olvasásával. Más szükséglet az indítéka. A napi események megismerése, különösen pedig a köztük való eligazodás, az összefüggések tudása teszi mindennapi kenyérré az. újságokat, lapokat. Olvasmányélményt a sajtó kevésbé ad, de út és kapocs lehet az irodalom olvasásához. Egyeseknél közvetlenül, másoknál a folyóiratokon keresztül.

Az olvasók táborának szélesítése, a könyvtárba beiratkozottak megtartása csak részfeladat. Szükséges, hogy sokasodjanak a törzsolvasók, a fontosabb cél azonban a következő lépés: az olvasóvá nevelésük. A mit és hogyan olvasás kérdése. S ez a nehezebb, de szebb feladat.

480