Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 5. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Dévényi Iván: Nemes Lampérth József (1891-1924)

ről) .készült rajzportréi, párizsi, tabáni, felvidéki, kolozsvári utcarészletei büszkeségei a századelejii magyar grafikának. Szabó Júlia — „Magyar rajzművészet 1890-1919” című könyvében - iszapén írja a művész rajzairól: „A modern művészet elvéit Lampérth egyéni imádon alkalmazta, is -erőteljes, önálló rajaművészetet teremtett. Álló női aktjaiban Maillol szobrainak zárt, klasszikus formái a Die Brüdke-csoporthoz tartozó művészek fametszeteinek nyers, szaggatott formáival egyesülnek.”

Nemes Lampártlh puritán erkiölosű iművésiz volt; rendíthetetlen meggyőződéssel haladt előre azon az úton, amelyet alkata és hajlamai kijelöltök számára. Olyan festő volt, aki mindent alárendelt alkotói célkitűzései megvalósításának. Egyik cikkében Dési Huber István tisztelettel szól Van Goigibrói, Gauguinről, Gézanne-ról, akik „egész .életükön át állhatatosan szolgálták művészi eszményeiket”. (Dési Hulber I.: „Visszatekintés Ferenczy Károly művészetére”, Népszava, 1942. április 19-d szám.) „A művészi eszményeiket állhatatosan szolgáló” alkotók közé tartozott Nemes Lampérth is.

A magyar művészettörténészek között Genthon István volt az első, aki felismerte Nomies Lampérth József szűkszavú, sodró temperamentuma, magascendű munkásságának értékeit. A KŰT című folyóirat 1926. december 31-i számában Genthon 'elmélyült tanulmányt publikált Nemes Lampérthról; a nyolcvan évvel ezelőtt született művészre emlékező cikkünket hadd zárjuk az ő szavaival: „Nemes Lampérth képeiből hatalmas és következetes fejlődés bontakozik (ki; útja egyenes, mint a nyíl - csodálni kell konok, szinte mániákus hivatástudatát . . . Ö volt a fény .a Nyolcak szétszóródása utáni szomorú évtizedben.”

N.EMES-LAMPÉRTH JÓZSEF: VASÚTI ÖRHÁZ

469