Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 5. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Csikós József: Kézbentartott romantika
szakmunkás vasasnak lenni. Ezt gondoltam, s jórészt ki is mondtam. Erre aztán cifrán lehordták, hogy mit képzelek én, különben is inas vagyok, menjek. Ma már talán igazat is adok az öregnek egy kicsit, de akkor nem. Azért sem. Bent az iskolában elmondtam, hogyan becsülnek meg minket. Akkor vetődött fel bennem először, a sértett önérzetem miatt is, hogy tenni kellene valamit a fiatalok érdekében. (Az embert tehát úgy is kell szemlélnünk, mint az egyén, ,a tölblhi ember közössége ■és a természet, a környezet aktív viszonyai inak folyamatát. A cselekvő ember ezek szerint felismeri környezete megváltoztatásának szükségét, és miután kigondolta, arra töt, -hogy megváltoztassa mindazokat a viszonyokat is, amelyeknek minden embertársa részese. Ez az aktív, gondolkodó és cselekvő emlber a közéleti, a politikus amlber.)- Kezdtem érezni, hogy az én szavam jelent valamit. Ez nekem különös érzés volt, de nem megszokhatatlan. Klem felbátorító, nem is ijesztő. Lekerültem Cellbe. Itt is nemegyszer szóltam az üzemi dolgozók érdekében. Meghallgattak, de sokat nem változott semmi. Kezdtek hozzászokni a hőbölgéseimhez. Pedig én mindent nagyon komolyan gondoltam mindig. Elhatároztam, hogy néhány ügyemet én járom végig, elkezdtem megvalósítani. Hamarosan KISZ-titkár lettem. Azóta többet és jobban foglalkozom a kérdésekkel. Az első gyűlésemen bizony nagyon remegett a hangom. (Egyszer együtt voltunk egy értekezleten. Vendéglőben tartották, természetesen arra az időre a .szövetség (bérelte ki a helyiséget. Arról beszélt, hoigy ő munkás, az övéi között ól, onnan tudja, hogy nem szeretnek a munkások hivatalokba járná, ügyesbajos dolgokat intézni, mert úgy érzik, hogy ők ott nem jelentenek többet egy aktánál. Ha meg mégis rákényszeríti óikét a muszáj, akkor hamar a darabosabb mérgüket mutatják türelmetlenségükben. Az ügyeket pedig nagyon lassan intézik.) En a munkásosztályt egész életemben nem fogom elhagyni. (Fogalom? Nagyképűség? Hit? Közhely? Tudja egyáltalán, .hogy mit mond? így mondta, amikor beszélgettünk. Munkásfiatal. Neki sokunknál több joga van ezt mondani.) (Szerinted mi a politika?)- A politika - jogos ügyekért való kiállás. (És mi a jó politika?)- As emberek szerint a jó politika - az igaz ember igazságának kiharcolása. (Vajon a te fiataljaidat, a fiatal munkásokat órdekli-e a politika?)- Sokan azt hiszik, hogy nem. Hogy csak a pénz érdekli a melósokat. Az is, és kit nem?! De a politika sem úgy, ahogy azt általában kapják. Velük, róluk kell beszélni. Es természetesen nyíltan. A munkások szeretik az éles beszédet a politikában is. Különösen akkor, ha őket személy szerint is érintik a dolgok. Es elvileg minden dolog érint bennünket. Vagy mm?! (Mi keld ahhoz, hogy valaki a fiatalok vezetője lehessen?)- Azt ajánlom, hogy minden ifjúsági vezető abból induljon ki, hogy a többiek vele, rajta keresztül akarják a problémáikat elintézni. És barátokat kell szerezni. Itt nekem lassan lettek barátaim, akik olyan eszméket vallanak, mint én. Azért is lettek azok. Persze, kisebb dolgokban folytatunk vitákat is. Aztán kell, hogy tiszteljék a többiek. És ehhez az szükséges, hogy mindig legyen véleménye, és azt bátran el merje mondani. Sokat kell gondolkodni, és én mindig töprengek valami új dolgon. (-------)- Amikor bekerültem a pártba, nem azt kaptam, amit vártam. A tagok végigbólogatták a gyűléseket. Pedig nagyon érdekes dolgokról volt legtöbbször szó. Egyszer aztán elkezdtem én és beszéltem. Később hat fiatalt vettünk fel a pártba. A fiatalok bátrabban szólnak, élesebben mernek beszélni. Nemrég beválasztottak az Országos Parasztifjúsági Tanácsba, mert mezőgazdasági gépjavítónál dolgozom. Ezen is töpreng445