Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 5. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Pósfai H. János: A "parasztbáró" és társai

özvegyen ált. A parasztibáró gyakran járt Pesten, az ismeretség után még gyakrabban. A tsz emberei rendszerint nála keresitek, illetve találták meg. A szőke asszony tudta, hogy a férfi anyagbeszerző, később segített is neki bizonyos anyagok, gépek, alkatrészek felhajtásában. Üzletét átengedte tárgyalólhéllyé, telefonját használhatták, isőt egyenesen az ő címére érkeztek a levelek, miagremdelésiek.

Özvegy Vmé a bíróság előtt tagadta a bűnrószességet, [érthetetlen volt számára: miért .tartozik feldlősiséggel azért, hogy önzetlenül segített. Egyébként sem volt sok köze K. J. dolgaihoz. Nem is volt szüksége az ő közbenjárására, hiszen páratlan ügyességével megszerzett mindent, amire szüksége volt. Nem véletlenül tartották a környék legjobb anyagbeszerzőjének.

A pesti asszony csák önzetlenül segített vidéki partnerének. A legtöbbször nem is tudta, mi az, aminek megszerzésében közreműködik. A véletlen játéka volt - vallatta hölgy üzletében, vagy .a lakásán olyan emlberekkél hozta össze a parasztfoárót, akik később a legjobb segítői lettek. Magasában is véletlenül járt éppen akkor, amikor égető voilt a cemenitbiány. K. J. dühösen (kifakadt egyszer, amikor éppen nála tartózkodott, hogy egy „rohadt erőgépet” hetek óta képtelen felhajtani. Pedig a „becsülete”, a „lébe” forog kockán, ha meg nem szerzi. Özvegy Vnné akkor felvette a telefont. Átszólt D. L. mérnöknek, nem tudna-e segíteni? Mit tesz a véletlen, a mérnökismerős tudott segíteni. Néhány hét leforgása alatt megszerezték a gépet. Az ismerős, természetesen, szívességiből működött közre - vallotta Vmé. Tálán még meg is lepődött, amikor a magasi anyagbeszerző átadott neki érte nyolcezer forintot!

A panaszitfcáró így nőtt meg ,a tsz-elnökök szemében. A 302-as szovjet markológép megszerzése kiáhíján a világ csodájával volt egyenlő. A Fdlszábadulás tsz szívesen fizetett húszezer forintot a felhajtóaak, hiszen a gép százszoros hasznot hozott a termelőszövetkezetnek. K. J. felvette a pénzt, s belül még fűtötte is a tudat, (hogy segített a közös gazdaságon.

Ettől kezdve nem volt nehéz dolga, ha megjelent valamelyik tsz-ben. A magasiák előbb tagként, majd alkalmazottként foglalkoztatták. Később, amikor rájöttek arra, hogy nem egészen szabályos, ha ők bizonyos jutalék ellenében más termelőszövetkezetnek is hajtanák ifel anyagoikat, alkatrészeket, engedélyezték a pacasztbárónak, hogy a maga szakállára üzleteljen. K. J.-t így ismerték meg két megye termelőszövetkezeteiben. Tehergépkocsikat, traktorokat, alkatrészeket, cementet, gumiköpenyeket szerzett hárannötszázalékos jutalék ellenében. Néhány hónap leforgása alatt száztizenötezer forintot vett fel olyan termelőszövetkezetektől, amelyekkel söha nem állt munkaviszonyban. A parasztibáró szerint jogos pénzszerzés volt ez, hiszen megdolgozott érte. A tsz-ek, amelyek hihetetlenül rövid idő alatt az ő közbenjárására megkapták a terhergépkocsit, vagy traktort, szíves-örömest kifizették a tizenöt- vagy húszezer forintokat.

K. J. nagyvonalúan járt el, a kisebb szerzeményekért nem is kért jutalékot. A rászorulókat ('értsd alatta egyes tsz-eiket!) csák szánni tudta. S áhol befolyásos vezető egyéniségeik hiába próbálkoztak, neki ott is miniden sikerült. Az anyagbeszerzés művésze volt. A tamácsvezető kérdésére, hogy a tsz vezetősége miért nem tudta azt a bizonyos téglát megszerezni, így válaszolt: „Szóba sem álltak volna velük. De én felkerestem a vasmű vezérigazgatóját és 72 órán belül megszereztem az anyagot.” K. J.- nék tehát legfeljebb 72 óra kellett ahhoz, hogy megszerezzen valamit. Vagointételldkben szállított cementet Magasába akkor, amikor az árvíz miatt zárolták azt. Igaz, hogy a oamentet mázsánként ih/ús-z forintos „felárral” tudta szállítani, de tudta! Bírái előtt kicsit hetvenlkadve jelentette ki, hogy egy óra alatt elintézte azt, amit mások két nap alatt se tudták. Neki mindig volt pénze, készpénze, áhol az kellett! Nagyvonalúan élt, amiért viszont szintén fizetni kellett. Taxiival járt, mert a jó anyagbeszerző nem utazhat vonaton, villamoson. Partnereivel sem volt kicsinyes, húszezer forintig elment úgy, hogy még nyugtpt sem kért. Bizalomért bizalmat - vallotta.

438