Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 5. szám - TANULMÁNY - Szentmihályi Imre: Egy zalai néprajzos vasi kutatásai

takozását vizsgáló tanulmányában - is úgy nyilatkozott, bogy Kossits műve ,,az összes táji tanulmányok közt módszerileg legnagyobb értékű”. Nos, e „néprajzi remek” szövege nagy hasonlóságot mutat egyrészt Bitnitz Lajos 1819. évi, a vendeket ismertető rövid, de tartalmas művével, másrészt Szeder Fábián a palócokat leíró szintén 1819. évi tanulmányával is. A szövegkritika, a három szerző vonatkozó szövegeinek egybevetése kétségtelenné teszi, hogy Kossits adatainak egy részét - minden hivatkozás nélkül! - Bitnitz vend, sőt Szeder palóc leírásából vette át, másolta ki. A különös eljárásmódon kívül a palóc néprajzi adatok átruházása a vendekre - mai felfogásunknak megfelelően - kimeríti a hamisítás ismérvét, így adatai is teljesen megbízhatatlanoknak látszanak. De csak látszólag, ugyanis a további alapos elemzés, Kossits speciális munkamódszerének megismerése lehetővé tette számomra a vend népéletre vonatkozó megbízható adatok elhatárolását. Véleményem végül is azonos az egykorú és „mai” pozitív értékeléssel, de azoknál - gondolom - nagyobb súlyú, hiszen egy részletes kritikai elemzés eredménye. (Vonatkozó kéziratom közlésre kész.)

Arról már nem Kossits telhet, hogy kellő elemzés és főleg a tárgyi anyag, a magyar füstösházaik ismeretének hiányában egyébként kiváló házkutatónk, Bátky Zsig- mond a speciális osztrák és főként vend füstösházzal azonosította az egykori .magyar füsfcösházat, és annak fejlődésmenetét, nem véve észre az egy típuson belüli sajátos helyi eltéréseket. [A magyar 'füstösháznál - szemben az osztrák és szlovén típussal - helyiségenként külön bejárat van a tornácról, és a bejáratok nem az előtérből (Laube, Labn, preklit) nyílnak. Így nálunk nem az előtérből lett konyha, a Raudistube-ból szoba, hanem az utóbbi konyhává alakult, miután kályhás szobát építettek a füstösház elé.] „Nyugati magyar háztípus” (variáció) téhát van, de amit Bátky ezen a néven hoz, az nem magyar, hanem osztrák és szlovén háztípus!

A magyar füstösház nyugati szomszédaink hasonló házától eltérő sajátos fejlődés- menetét jól mutatja az elődei révén zalai származású, de lelkes őrségivé lett Nemesnépi Zakál György jó leírása az .őrségi ház egykorú és régi, szegény és gazdag változatairól. Külön tanulmányt érdemel leírásának az elemzése és annak a .ma még vitatott kérdésnek a tisztázása, hogy mit is értett a régi házaknál általában megvolt - de a göcseji ,,.pitvar”-ral, vagyis a bejárati oldal hossztornácával nem azonos - ,,pitvar”-on, általános volt-e ez vagy sem, és hogyan illeszthető be az őrségi ház fejlődésmenetébe.

Örvendetes ugyan N. Zakál György kéziratának kiadása, közlése a Vasi Szemle 1970. évi kötetében, de hadd hívijam fel a Vas megyei kutatók figyelmét arra, hogy a feltehetően senyéházi születésű N. Zakál György és műve hasonló értékelő tanulmányt érdemelne meg, mint amilyent mi, zalaiak a göcseji Plánder Ferencről és .munkájáról írtunk.

A Néprajzi Múzeum főigazgatóhelyettese .még 1967-ben felkért, hogy a szentendrei országos szabadtéri néprajzi múzeum számára kutassak fel egy oda áttelepítendő volt füstösházat. Azt válaszoltam, hogy — .tekintettel a fiüstöslházak szinte teljes eltűnésére - eredményt ugyan nem biztosíthatok, de göcseji és őrségi kutatásaim során törekedni fogok ilyen épületet felkutatni. Kiszállásaim során, a lehetőségek határain belül a régi lakóházaknál fal vizsgálatot is végeztem. Így bukkantam rá 196.8-ban a szalafői Papp- szeren özv. Németh Gézáné régi lakóiházára, mely - az akkor 82 éves szomszéd Papp Ferenc állítása szerint is — kb. a múlt század végéig (!) - szoba nélküli füstösház volt. A kályhás szobát csak akkor építették a füstös szoba elé, mely így .füstöskonyhás házzá akkuit át. Az 1930-as években köményesre alakították át a házat, egyben lebontották a régi istállót és a pajtát. 'Bár a ház kemencés tere nem reprezentálja híven a klasszikusan nagy lakóterű Ifiüstösházakat - lehet viszonylag későbbi épület, vagy zsellérház, esetleg nem nagycsaládi épület is -, és az erős átépítés és részben lebontás nem indokolja az országos gyűjteményben való bemutatását, tudományos jelentősége így is két433