Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 5. szám - TANULMÁNY - Biró Friderika: A falusi ház és lakás mint a hagyományos paraszti-népi életforma tárgyi kerete
szárasztás - gyümölcs, gomba - a kemencetetőn, búsfüstölés a füstöskonyiha gerendáin és a fölötte levő padlástériben, savanyított káposzta elcakása, házi méretű pálinkafőzés, disznóvágás és feldolgozás és így tovább; folyhat itt tenményválogatás vetésellőkészátés- kor, bizonyos (korlátozott rostálás, szitálés a termék-válogatás során. Átmeneti Vagy huzamosább mezőgazdasági termények tárolás céljából leltek és lelnek e lakóterekben hélyet, különösen a korábbi korszakokban, a konyha földijébe, vagy az ürög végébe ásott veremben, vagy elkenteit konyhasarokban, répa, (krumpli, tök, fejeskáposzta, hüvelyesek, zöldség stb., szemes tennék, vetőmag kerülhet az ágyak alá, tartósításra szánt nyers (gyümölcs a szekrények tetejére, vetőmag -teknőkben, kópicokban, cserépedényekben mák, dió stb. A gazdaság és így a lakóház későbbi átalákulása és differenciálódása során a mezőgazdasági tertménytárolás központja a 'háztartási kamra, ahol a közvetlen konyhai földolgozásra várnak a már különböző előkészítő folyamatokon átesett termékek, teszem azt a liszt, a idara, a zsír, a iháj stb.; terménytárolás központja le|sz a ílepadllásolt zárt padlás, s a lakóiház alá épült pince. Jórészt (konyhában tárolják a közvetlen félhasználásra szánt tüzelőt. Brimérébb fokom a konyha, kamra, ürög szolgál bizonyos mezőgazdasági kéziszerszámok és eszközök időszaki vagy huzamos tárolására is, sarló, kasza, kapa, ásó, csép, fejsze stb. kerül ide, a falakon aggatva, ge- rendafcözökibe dugva, sarokba állítva; (konyha, kamra, ürög őrzi azokat a használt ruhákat, bocskorofkat ide-oda aggatva, amelyeket az őrségiek a földmívelő tevékenységben öltenek fel, (hogy jobb viselő ruhájúikat kíméljék. Ugyancsak itt őrzik a mezőgazdasági feladatokra szánt ponyvákat és zsákokat is. A munkamegosztás (folytán a fenti mezőgazdasági tevékenységek mint háztartási tevékenységeik szerepelnék és ezért túlnyomó többségükben női munkák, a javakorabeli nők és felserdült lányok látják el. A imái napig ez a (helyzet. Férfi csak részben segédkezik 'bennük, speciális férfimunka a disznóölés és feldolgozás, de mindig női segédletté!, ilyen a pálinkafőzés is, és bizonyos tároilómunikák is férfierőt vesznek igénybe. A ímezőgazdasági termelést kiegészítő és a ímezőgazdasági termékeket feldolgozó tevékenységen kívül a falusi háziipari tevékenység bizonyos fajtái is, terhelik a lakást, ezúttal már a szobát is jóbban, isőt egyes munkafaij okiban kizárólagosan is. A polgári- paraszti lakóházak egyikébcn-másikában - faragókamira híján - a kisiszobát valóságos asztalos-faragó műhellyé alakították át, gyáhipaddal, esztergával, gazdag szenszáimkész- lettel. A legutóbbi időkig is mimt általánosam űzött háziipari tevékenységet kell felemlegetnünk a nagyarányú lenfeldolgozásít, pontosabban annak a -szövés-fonás fázisát. A fájsz, a szövőszék télen át ott állt - munkában - a (lakószobában, rendszerint a kisszo- bában. Itt télen át az asszonyok fonták a fonalat, szőtték a lenvásznat és varrták össze ponyvává, zsákká, vagy szőtték a pamutfonalat ágyneműnek, díszes törülközőnek, törlőruhának. A más fázisok, tehát a dergálás, tilolás, fehérítés házfcözelben, vagy ürögben zajlott le. A varrás - így a ruhavarrás is - falusi ipari tevékenység volt. Kíézivarrás és később -kismértékben gépi (varrógép) varrás színvonalán. Kizárólagosan asszonyi munka volt. Színhelye a szoba és csak alkalmanként a konyha. Fórf-imiunka volt a falusi háziipari tevékenység színvonalán űzött őrségi faragó-barkácsoló mesterség, gyakorlati szakmai nívón művelték. Primérelbb kulturális szinten - naturális gazdaságban - a differenciálatlan mezőgazdaságnak elemi kisegítő része volt. Legutóbbi időkig örség-szerte űzték. Színhelye fejlettebb fokon a faragó-szín és a faragó-kanna volt, és itt-obt az említett kisszöba, a kisebb házi készségek készítésének színvonalán olykor a szoba, de leginkább a konyha és az ürög. Itt készültek: a böstörü, a sötörii, a kalányos, a fa-evőeszközök, fatálak, fatányérok, só- és fűszertartók, mezőgazdasági és ipari szerszámnyelek, kisebb faedónyek, domgás edények, jármok, lőcsök, kisefák - hogy néhányat e vonatkozásban is megemlítsünk. A konyha és az ürög a szalma- és vesszőmunkák színhelye is: itt készültek a fűz- és vidra-svessz&oőA, fiatal fanyőbajtásolkiból a kosarak, a silingák, kicsik és nagyok, kópicok, méhkasok, fonott kisajtók, lészák, borítók, rozsszaknából a
