Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 5. szám - TANULMÁNY - Biró Friderika: A falusi ház és lakás mint a hagyományos paraszti-népi életforma tárgyi kerete
sza a „modernség” jegyiében alakul, döntően a városi, kisvárosi, kispolgári ízlés irányítja és a korszerűbb kisipar és 'gyáripar termékei telítik. E korszakban problémaiként fennmarad: miiben és mennyiben tolerálja ez az áramlat ia (helyi tradíciót, a beáramló új lakásfoercndezési elemeik ós komplexusok milyen értelemben és öltonek-e fel lokális etnilkus jelleget? * A ház, a lakás, a iliakóih'dlyiségek (berendezésükkel egyetemiben a 'sokoldalú emberi élettevékenységnek és életszükségleteknek legkonoentráltabb és egyben legáltalánosabb tárgyi keretét alkotják. Ennek a tárgyi keretnek az a rendeltetése, hogy a sokoldalú élettevékenységet segítse, az életszükségleteket kielégítse. A téma megközelítésének alapvető szempontja ennék folytán csak az lehet: miben, mennyiben, milyen színvonalon, milyen tartalmi, formai megoldások közepette és révén szolgálta az őrségi ház és lakás egy-egy adott korszakiban a helybeli paraszt-lakosiság sokféle élettevékenységét ós sokoldalú életszükségleteit? Mindenekelőtt az elemi, többségében élettani, más vonatkozásban családi-társadalmi szükségletek kielégítésének a kérdésére kell válaszoljunk. A ház, a lakás elsődlegesen a ház lakóinak, a szűfcebfo családnak a védelmére szolgál. Véd az időjárás változékonysága, a csapadék, a iszál, a hőmérsékleti ingadozások ellen. Védelmet nyújt az emberi és állati kártevés ellen, biztonságot nyújt a családtagok személyi (tulajdonának és az egész családi vagyon egy 'részének. Ebben a felfogásban általában az emberi egészség, a fiziikai-testi épség, a személyi biztonság és tulaj don- véddlem (tárgyi kerete. Ezt a védelmi funkciót (szolgálták az Őrségben a kerített és hajlított házak is, amelyek tömörítettsógükfcel, zártságukkal egy fedél alatt nyújtottak védelmet, biztonságot a házban levő családnak, állatnak, a terményeknek egyaránt. A zárt udvarokban a lakóházzal szemben levő istállókat és ólakat, az udvaron szabadon levő jószágot mindig szem előtt lehetett (tartani és szem előtt voltak a lakóház közvetlen közelében levő kástuk és a pajták is. Ez a tömörítettség ugyanakkor fokozottan tűzveszélyes volt, a minden darabjában fából épült ház pillanatok alatt leéghetett, és a szűk udvariból igen nehezen lehetett taz állatokat kimenteni. A gazdasági fejlődés során ez a tömörítettség fellazult, az istállók, ólak, pajták, trágyádombok a lakóháztól távolabb - gyakran már egymástól is külön — (épültek, bár egyfajta zártságot továbbra is megtartotok. A laza randiben ugyan, de már (szilárd alapon gerendából és téglából épült gazdasági épületek és lakóházak már több biztonságot nyújtották embernek, állatnak. Fokozódott a korszerűség és így a biztonság is, csökkent a tűzveszély, nőtt a higiénia és a tisztaság. Védelmi funkciója iműllett a ház, a lakás hivatott a primér biológiai szükségleteket is kielégíteni, az alvás, (pihenés, kényelem, gyógyítás, tisztálkodás -és sok más e nemibe tartozó szükségletet. Az őrségi füstösházban, de mnég a későbbi szoba- (füstös) konyhás házban ez meglehetősen nehezen ment, a zsúfoltság, a térhiány, a (belső differenciálatlanság nagymértékben akadályozta. A kamrák, istállók enyhítettek rajta valamicskét. Gyökeresen pedig csak a polgári-paraszti korszak oszitottabfo, nagyobb lakóterei. A már felbomlóban levő patriarchális nagy család minden tagja az egyközpontú lakóházban egy fedél alatt élt. Ilyen helyütt - ismeretes - húszan-hammincan is laktak. A népes família nemigen fért el a nagy konyhában, de még a (szobában sem, így alvásra az egymás mellett sorakozó kamrákat, istállókat is felhasználták. A hatalmas méretű konyhában az ágyak mellett padökon, lócákon, sőt még a földön is háltak. A szoba megjelenése sokat segített, egyes élettevékenységek a .szobába tevődtek át. A szobában már néhány családtagnak az eddiginél valamivel kényelmesebb és egészségesebb alvási, tartózkodási lehetősége volt, bár az íigen kényelmetlen szűk ágyakban sem volt nyugodt a pihenés, főként 419
