Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 4. szám - SZEMLE - Bodri Ferenc: MA 1916-1925
Gábor közép-kel et-európai kulcshelyzete indokolja. Nagy érdeklődéssel olvastam a román Gherea és Cbcea, a horvát Krleza, a csehszlovák Neuman, Konrad, Vada vek, Novo- mesky, a bolgár Blagoev és a lengyel Brzekow- ski írásaiból választott szemelvényeket. Meglepő aránytalanság viszont, hogy az 1945— 1965. közötti időszakban - a magyar szerzőkön kívül - csupán egyetlen dokumentum, a román Sadoveanu 1'950-es írása képviseli az épülő szocializmus közép-kelet^európai országait, és a tanulmány nem elemzi azok művészetének sajátosságait. A szocialista realizmus szellemében fogant művek konkrét és összehasonlító tanulmányozása nélkül természetesen lehetetlen a kormaximum felmutatása és az esztétikai szintézis megteremtése. A mozgó valóságot tükröző dinamikus alkotómódszert csak dinamikus esztétika segítheti. Ehhez azonban honi és külföldi kutatókollektívák összehangolt munkája válik szükségessé. Köpeczi Béla könyvének bizonyara még több kiadását igényli majd a közönség. Épp ezért jónak látnám a szövegek szigorú megrostálását, illetve 1965 utáni dokumentumokkal való kiegészítését, a szocialista realizmus fogalmainak (pl. különösség, totalitás) és nemzeti sajátosságainak rövid műelemzéspéldákkal és motí- vumpárhuzamokkal való bővítését. Hiszen ez a mű széles tömegekhez szóló ismeretterjesztést szolgál elsősorban, s tanárok és diákok még több haszonnal forgatnák ezt az áttörést vállaló fontos kiadványt, amelynek író-szerkesztője továbbgondolásra és vitára hívja fel olvasóit. (Gondolat, Budapest 1970.) BODRI FERENC MA 1916-1925 (Facsimile-kiadás; Bp. 1070. Akadémiai Kiadé) A művészi invenciókkal tipografált Tisztaság Könyve (Bp. 1926.) Kassák sokrétű tevékenységéből nyújt válogatást: ez lett az első ismét hazai kiadvány az író hét esztendeig tartó emigrációja után. A kötet ismételt bemutatkozás: az évtizeddel korábban megkezdett munka a változott hazai körülmények között folytatódik tovább. A szemlélet ugyanaz maradt, ha a hóv nem is: higgadtabban bár, de mindig vitázva, mindig a korszerű mellett, mindig a baloldalon. A ló meghal-eposz mellett itt olvashatjuk Az új művészet él című tanulmányt (előbb a kolozsvári KORUNK közölte), amelyben Kassák a címből sejtető bizakodással elemzi a század első negyedének mozgalmait: a futurizmus, az expresszionizmus, kubizmus és a konstruktivizmus művészetét. Egységet keres az izmusokban a konzervatív akadémiák ellen, de nem fukarkodik a belső ellentmondások bemutatásával és bírálatával; a művet méltán tekintjük modern esztétikánk egyik első történelmi dialektikájú kísérletének. És ugyanígy az akkor negyvenedik éve felé közeledő mester „szellemi biográfiájának” is, hiszen valóban az: másfél évtized avantgarde munkásságának záróköve. Kiadványokból és kiállításokból ismertek Kassák kontaktusai az itt összefoglalt irányzatokkal (1971-ben tárlata Kölnben és Bécs- ben volt), első folyóiratainak (TETT — MA — DOKUMENTUM) elemző történetét ő maga írta meg (A magyar avantgárd három folyóirata; HELIKON, 1964.), Bori Imre és Körner Éva úttörő könyve után (Kassák irodalmai és festészete, Bp. 1967.) legutóbb Rónay György Kassák-portréjának örülhettünk (Arcképek és Vallomások sorozat; Bp. 1971.). A MA évfolyamainak reprintje magát a művet mutatja be (Kassáknál ilyennek kell tekinteni kemény munkával és egységes szemlélettel szerkesztett folyóiratait), amelyről eddig csak olvashattunk, hiszen teljes sorozatával egyetlen könyvtárunk rendelkezik. A TETT-et felváltó MA a magyar és nemzetközi avantgarde hazai publikációját vállalta, a bécsi folytatás a mozgalom jeles európai fóruma lett. Része és részese az irodalmi és képzőművészeti modernség „kontinentális fellendülésének” a háborút követő esztendőkben. Néhány évig magyar szinkrónia Európával: a folyóirat híre és hatása Bécstől Párizsiig vagy Moszkváig, Berlintől Hágáig és Zürichig ért. 1920 után éppen abból az országból tiltották ki, amelynek érdekében és amelynek nyelvén íródott; árusítása tilos a pesti újságstandokon, a kétbetűs cím - mások mellett - pirossal jegyzett nemcsak a címoldalakon, de a határőrség bizalmas utasításaiban is. A facsimile tehát közhasznú forrás a további kutatás előtt, ugyanígy kései és megérdemelt elégtétel, egyenlített tartozás a Mában jelentkezett nemzedék számára. A négy vaskos, szöveg- és színhű kötet ugyanakkor egy folyamat állomása is, amely 374
