Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 4. szám - MŰVÉSZETRŐL, MŰVÉSZEKRŐL - S. Nagy Katalin: Bábuk Nagy Margit festészetében
A gyermek is ,ha fából, agyagból, szögből bábát alkot magának, salját képmására teremt játszótársat, kit felruház vágyainak, álmainak, gyakorta megfoghatatlan, meg- fogalmazhataílan sejtelmeinek, elképzelésein ék iszüntelen mozgó motívumaival, helyszínit saját környezete által determináltan, belső szükségleteitől áthatva varázsol, belehelyezi önmaga műltjába és az átélni akart jövőbe vetített 'élményeikbe. Primitívnek nevezett kultúrák mitikus 'erőt tulajdonítanak a bábuknak. A bábukból sugárzott erővonalak iméntién - alkar archaikus, akár a modem nemzetek népi rétegét értjük alatta - szellemiségűik megfejthető. Így ,szolgál magyarázatul a XX. század azon korszakához is, mely koriban adekvát a bábuk formájának torzsága, kizártsága, és a XX. század embere is hindi akarja, hogy az, aki formát tud adni a kollektív rettenetnek, a rémületnek, bennünk lobogó félelemnek és ezzel alakot öltve meg is teremti, létre is hozza őket, az részese a démondk, istenek, vagy az anyagban és a társadalomiban zajló törvényszerűségek erejének; több így, mint az egyszerű halandók; beavatott, szertartásfőnök, vagy ha úgy tetszik: alkotó művész. Anna Margit munkássága különböző periódusaiban mindig a bábukba 'transzponálta alapvető jelentanivalóit a világról, kötelezettségeit, ahogy a hamisságok, felszínességek burkát széttörve itt láttatja meg leginkább azt, aminek átélése után az embernek nyomorúságos és iszonyú vállalnia tovább emberségét; már nem is személy többé, csak egy bábu, ki szertesugározza vörös, sárga, fehér, lila, zöld színék imorzeadóján a torkából sírva-oeveüve feltörő indulatok görcsösségét. A brutális valóság, a kíméletlenül elpusztított élettára (Amos 1944-ben a fasizmus áldozata llett) és munkatárs utáni jiajongás kísértik Anna Margitot, az abszurd idegenség: háború, magány, betegség, a kényszerű hallgatás alogikus évei terhelik - kell-e idézni a konkrétumokat, melyek valamennyi kortársának életében kísértetiesen azonosok? Ezek absztralhálódnak képein, és íme, még ebben is a paradoxon: az abszurd idegenség nem individuális életérzés, (hanem kollektív reflexió az átvészelt, elviselt eseményekre. A művész belső szorongása egy korosztály szorongásaként vetítődik a bábukba és így lesz azoknak reális atmoszférája. Ha tbelébelyezikedünk a néző teljes felfogó és átélő 'apparátusába, meg kell vizsgálnunk azt a konkrét, érzékletes anyagot, amiben közvetlenül kifejeződnek a művész Icgigazabb közölnivalói. Kettős várakozás, kettős izgalom befogadni a festményt, mely egyrészt színieket, alakzatokat, arányokat, egyensúlyra törekvő ritmusokat jelent, másrészt hangulati zónával rendelkezik, emocionális régióikkal; a világ szimbolikus interpretációja. „Színeidben és formákban ábrázolja a viilágszellam önmagát” - vallja Kandinsztkiij, a szán nem is jél, hanem tartalom. Anna Miargit színvilága megtévesztő, de reprezentálja disszonáns, diszharmonikus érzéseit. Nemhiába kedveli a színkontrasz- tot, festményeinek színképe, a csak színekre redukált benyomás erős kontrasztként hat a kiemelt tartalmi jegyek mellett. Hiszen domináns a meleg vörös, ez az állandóan mozgásban levő 'excentrikus és aktív meleg szín, a mellettük, de szinte velük szemlbeugró élérik, nyugtalan energikus és hallatlanul intenzív narancssárga, ami untodig melegséget áraszt, tipikus földi szín, nem lehet túl mélyre vinni, .de annál közelebb áll az emberhez. E színeik azonban Anna Margitnál atipikussá is válnak egyben, mert a festő kifejezőkészségének szolgálatába úgy állítja ezeket a színeket, hogy a hozzájuk tapadt esztétikai és pszichológiai motívumok figyelembevételével egyidejűleg azokat ellentétes tartalmak ábrázolására hatást keltőn felhasználja. A nézőt csak pillanatokra hagyja bolefélejtikezni színvilágába, különleges groteszk fintorral máris belelátunk a vörös-sárga bábuik igazi jelentésébe. A vastagon, erős indulatokkal felrakott színifelületaken 'belül kis csomók emelkednék, hurokvonalas, spirális vagy körös mintáknak iható, plasztikus benyomást 'keltő színivariációk gyakran kontrasztszínekkel a nagy foltokhoz vagy a jelentékeny kontúr368
