Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 4. szám - SZÜLŐFÖLDÜNk - Dr. Bencze József: Kéziratos gyógyító könyvek - Empirikus állatgyógyítás
A magyar falu, a magyar paraszti nép valósággal több generációs előbbrejutást ugrott át, és a zömmel empirikus állatgyógyításiból Ibefókenült a tudományos állatgyógyítás és állattenyésztés periódusába. Mindezék a mozzanatok valósággal lehengerelték az állatgyógyítás népi-empirikus módját, és különösebb szervezeti vagy hatósági intézkedések nélkül a falu népe rátért állatállományának okos gyógyíttatására, belátva a (hajimegelőzés rendkívüli fontosságát. Készséggel és szívesen veszi ál latorvos ónak bizalmát, megfogadja azt. Mindezek ellenére még a mostani periódusban is egy különös szemléletet figyelhetünk meg a magyar paraszti világban. Ha az állatnak (akár szarvasmarha, ló vagy szárnyas) kívülről látható sebészeti vagy bőrelváltozása van, ezt a magyar paraszt ima is szívesebben honorálja és az állatorvos működését sokkal inkább igénybe veszi, mintha valami belső bajról van szó, vagy akár profilaxisnél. Ez imég visszaütés az ezeréves vagy több száz esztendős paraszti szemléletre. Idővel és miinél hamarabb ezt is levetkőzi. Biztos talajra és a legjintenziívdbb (kapcsolatra a magyar paraszt és az állatorvos között csak akkor kerülhet sor, ha valamiképp útját-módját találják annak, hogy mind a gazdát, mind az állatorvost a nagyüzemi gazdálkodásban föltétlenül érdekeltté teszik. Mindenképpen ütött az óra és tudománytörténeti szempontokból meg (kell menteni az állatorvoslás primitív, később empirikus módjának emlékeit a jövő számára, mert elkésünk! LAKATOS JÓZSEF: LIDÉRC 358
