Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 4. szám - TANULMÁNY - Paku Imre: Ortutay Gyula

zetdk jelenítik: Ortutay itten minden lényegeset elmond minden egyes meséről, főként oilyan szempontokat ad elő, amikre az dlőző folklór-közlőik nem tértek ki; a műfaji rökonítás, a motíviuímvándorlás útját-módját tömören vázolja, (jelzi a hatásértékeket is. Akni pedig a népköltészet elméleti kérdéséinek a tisztázását jelenti, az Új Magyar Népköltési Gyűjtemény legtöbb kötetének a végén, vagy megfelelő más (helyén, íkiime- rítően bőséges forrásjegyzék található, ez a következetes módszer a többek között kiét követelmény miatt igen lényeges tényező: segíti az elméleti szempontok, nézet- arányok gazdagodását, nyíltan fcözíli az alkalmazkodás mértékét az új és újabb hazai meg külföldi eredmények fölhasználásához, továbbá ebből derül ki, hol tart a hazai foMór-kutatás, s leginkább melyik irányzathoz áll közelebb; természetesen mindezekről a bevezető tanulmányok hivatkozásaiból s a lapaljai jegyzetek számaiból is meggyőződhetünk. A bevezető tanulmányokban, válamiint a forrásjegyzékek sorában mlind gyakrabban szerepelnek szovj-et szerzőik. Ha Ortutay forrásműveit ebben az értelemben időrendbe szedjük, legkorábban - már a harmincas évdk kezdetén - ő hivatkozott szovjet folklór-elméletek szerzőinek műveire; eredményeiket fölhasználta mind tanulmányaiban, mind pedig szövegbözlásiekiék módszerességében, de az orosz néprajztudomány korábbi, különösen a népköltészetre vonatkozó álláspontjait is isimerte és alkalmazta több ízben. Érdemes ebből a szempontból a Székely népballadák három kiadásának bevezetőjét, jegyzeteit és kiváltképpen forrásjegyzékét összehasonlítani, hogyan termékenyíti meg s viszi előbbre a szovjet folklór-tudomány Ortutay ballada-szemléletét, s hogyan teljesedik ki aztán a Magyar népballadák bevezetőjében. (Zárójelben meg kell 'említenünk: szovjet folklór-kiadványokat először 1940-ben kapott az akkori budapesti szovjet követségtől, addig csupán a nemzetközi szak- irodalom kivonataiból, utalásaiból s leginkább németre fordított művekből ismerhette meg az igen fejlett s előrehaladott szovjet folklór-tudományt.) A szovjet eredmények ösztönző hatása a népmesék, népdalok jobb megértését támogatta: azt lehet mondani végső megállapításiként, hogy Ortutay érdeklődését, álláspontjait, elméleteit legeredményesebben, és mindig egyidejűén, a szovjet folklór-értékelés ibővítette-fajlasz- tette azonkívül, hogy őrnaga, más vonatkozásokban, korán megismerte a marxizmusr- leninizimus ipolitikai-társadalmii eredményeit. Ezt a sokoldalú szemléletet meggyökereztette munkatársaiban és tanítványaiban is. Az Új Magyar Népköltési Gyűjtemény testes kötetei színvonalukat, értéküket elsősorban a szovjet módszerek alkalmazásának ildöszödhetik, 'amellett a hazai és külföldi megfelelő eredmények hatása sem hiányozik belőlük, hiszen a sorozat szerkesztője, Ortutay Gyula, a lehetséges teljességnek a hive.

Az Üj Magyar Népköltési Gyűjtemény szerkesztőjének fő törekvése az élő száj - hagyomány megmentése, tudományos kiadása, széles körű gyűjtése, a népköltészet mai helyzetének folyamatos rögzítésié, különösein ,az elbeszélő műfajok (népmese és rokonsága, néplbalíada, monda, hiedelem, népi töredékek, főként változatok) továbbélésének, terjedésének a körülményeit megállapítani, a mesemondó egyéniségek, az úgynevezett ímesefák (Fedics Mihály, Pandúr Péter, Palkó Józsefeié, Ami Lajos stib.) mesetudásának, hagyománykésizleténak teljes lejegyzése, .a népmesék szövegimó- dosuiásait megfigyelni és rögzíteni, a ímesemondás környezetét, szokásait és föltételeit mind társadalmi, mind pedig egyéni érvényesülésének módozatai tükrében leírni, a mesemondó múltját tájékozádottságát, 'ismeretforrásait, olvasmányait kikövetkeztetni, a paraszti mesdhallgatóság igényének 'módosító jelentőségét megvonni helyszíni észile- letak, benyomások alapján. A mesemondás és egyes mesék földrajzi területe mindezeken kívül és mellett egy másik elsődleges irányzat, alapvető szempont, többnyire ez a körülmény jelöli meg a gyűjtés körét, jellegét; a megnevezett tájegységen élő mesemondók készletének és a maseváltozatoknak fölvétele olyan -föladatok, melyek a korábbi hagyományos gyűjtés módszerében (Káknány Lajos és egy-lkét fcoirtársa elve326