Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 4. szám - Kende Sándor: Töprengések
Ellenméreg Egyszerűen. Értelmesen. Föltétlenül célszerűen. Célszerűen - ez a legfontosabb. A célszerűség min-dendkföl-ött. És minden másnak a rovására.- Ez századunk (képe? Puritán, dísztelen célszerűség. Ésszerűség - (közben esztelen rohanás. És minden valami helyett — valami épp-csalk-ibagy. Ami épp-csak-ihogy elegendő, amin tói a többi már, úgymond, értelmetlen. Gondolat helyett - jelzések. Beszéd helyett - kulcsszavak. Érzelem helyett - szigorúság. Vagy vállrándítás. És indulat helyett - logika.- Valóban ez lenne a modem eszmekóplet s a jövő követelése? Logika, logika, recept mindenre a „tiszta” logika. Arc és arcéi, redők és barázdák (helyett - idomok és síkok. Otthon helyett lakás. A világmindenségből, az eső és a szél elleni Védelem céljára behatárolt, fűthető, kodkaiailafcú, x-köbmétennyi légzőterület. Nem. A szervezet, ha folyamatos mérgezés ingarli, lassan kitermeli miagában az ellenmérget. Ez biológiai tény. De, szerencsére, alighanem a délekre is (igaz. Mert például, egyszerre csak, váratlanul divatba jött - a virág. Soha annyi virág! Bekúszott hát a kockaházak lápcsőkorlátaka, a párkányokra, a rideg folyosókra. Bro- méliák, pálmák, fény felé erőlködő diefenlbaohi-ák és százfelé futó pletykák meg boly- hofcat bocsátó kaktuszok. A hivatalokban is, poros postai Ifeötegak tetejére állítva, az íróasztalok csücskére tolva, már-már minden munkahelyen, a 1-egsivárább huzatban is ott áll egy-egy cserép zöldféle. - Kii tervezte oda? Ki iszámította ki, hogy -szükséges-e pontosan ott? . . . S hogyan történt, miféle logikai (bukfenc törvényesítette divattá például a cam- pin-gezést? Hogy e század modem embere, Iki-nék süaenOlt egész heti rohanása árán végire -melegvizes, p-u-hiapánnás, forgókaros-székes, hangül-atlámp-ás és automatizált kényelmet préselnie -magának - mihelyt kicsit élvezhetné is mind e jót: kiroíh-an inkább a fák alá, víz mellé, hegy oldalába, s ha csak -fél napra i-s, -sátrat ver, kényelmieden matracon kuporog, bográcsból főz, görnyedve eszik, hajlong, törődik, viaskodik a széllel, veríték-ezik a -napban, mint valaha az ősei. - A kényelem -és a célszerűség értelmében berendezkedve, kitermelődött lám az -ellenméreg: a kényelmetlen és a célszerűtlen gyötrődés vágya, kaoárkodás az ősamlberi imwittall . . . Vagy íme a zene! E dogatlécas viliágban épp -a -zen-e, -mielly bármennyire matematika is -egyben, azért -mégis csak a degelvontabb -szféra. Ráadásul, hogy milyen zan-e! Egyik végletként a beat, töm-agextázissal és tömeges agresszivitással - -mindem bizonnyal -n-em azért, mert értelmes és logikus: másik oldalról meg -éppen Badh, Händel, Vivaldi váratlan korszerűsége, és ugyancsak a tömegek áfaítatos kapaszkodása, -már-már -imádata - szintén nemi a logikia és a célszerűség -jegyében . . . Szóval, igenis, 'hiszek az -emberben. Nem fog, mar-t -nem tud elembertélenedni. Végtelen mélységből - önmagából ugyanis - -újra és újra kitermeli a szükséges ellenmérget, -mihelyt a mérgező -hatás az életét veszélyezteti. Kétségbeesésében kitalálja akár az aszimmetriát is: elfogadja ugyan a házgyári terméket -lakásul, per-sze, de mihelyt teheti, va-gyis iha a -hely engedi: -elhúzza ágyát a -fáitól, -s a síkra ferdén, aszimmetrikusan tolja rá. Ráadásul meg is hirdeti, Ihogy ez -a divat, ez a modem! így harcol - miért is? - a változatosságért. A fantázia jogáért. 3D
