Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 3. szám - SZEMLE - Bertóki László: Kalász Márton: Éjféli körmenet
szemle BERTÓK LÁSZLÓ Kalász Márton: Éjféli körmenet Kalász Márton új kötete másfél évtized válogatott verseit foglalja magába. Öt kötet legjavát, egyszerre adva hírt a megtett útiról és a költő pillanatnyi helyzetéről. Nyomon követhető a pálya, térképre rajzolható egy ország flórája, faunája, hegy- és vízrajza, városai és állomásai. Kalász eddigi útja nem tartozott a látványos utak közé. Nem övezte csinnadratta, nem kísérte puskaropogás. Kezdettől fogva egyéetdllmű, megbízható, tiszta út. S most látszik, hogy milyen jelentős. Bazaltkockákkal kirakott, folyton emelkedő szerpentin, amelynek jelenlegi állomásáról az egész világ belátható. Soraiban (hegyi levegő feszül, gyönyörködhet és felfrissül, aki utána kapaszkodik. Faluról indult, mint nemzedékének zöme, s nem is a legkedvezőbb időben. Első kötete, a Hajnali szekerek 1955-ben jelent mag. Már akkor látszott, hogy a maga útján jár, hogy fegyelmezett, komolyan veszi hivatását. Első (lépésűinél nem kisebb mester, mint Csorba Győző fogta a kezét. Ez a kézfogás, Kalász Márton álltai is bevallottan, s költészete karaktere szerint is, egész további pályájára meghatározó hatással volt. Korai verseiben a költő elsősorban kifelé nézett, számba vette, leírta a tájat, a falusi embereket. Egyúttal végérvényesen magáévá tette az „ezüstben fürösztött hajnali fök$ek”-eit, a kaszálókat, a „tej, mosott szőlő, szilva- lekvár” reggeli fényeit, a zsúptetők, ,,s nyújtott szekerek, ormótlan igák” élményét, a „hajdani béresek”, kubikosok, idénymunkások, a felejhetetlen szegénység világát. Néha mintha szándékosan „ezüstben fümsztötte” volna közvetlen élményeit, hogy elviselfaetőik legyenek, hogy költészetté fényesedjendk. A versek befejező sorai felszállnak, madárként köröznek: „Lányok söpörték nevetve az utcát - feltűnt szoknyájuk villogott” (Falun), „Csak olykor mégis, mintha újira vadlibát vélnék hallani” (Arany ősz), „S csobog a mennyóg a partok s lleamló nyírfák felett” (Ceru- zarajz) stb. A városba kerülés, a városivá válás folyamata. Kalász életében egybeesett a felelős férfivá érés folyamatával. Egyik sem ment simán; a megpróbáltatásoknak költészete llátta hasznát. Ezekben az években vették fel versei azt a könnyű páncélt, amelyben ma is előttünk állnak, ekkor varekledte ki „érdes világosságát”. Számon tartották, elismerték, de érezte, hogy nem kap jelentőségének (kijáró figyelmet. Önmagáiban is (kételyek sarjadnak: „Fénylik az erősek világa”, „Férfiszárnyaim fölemelkednek, tétován suhannak” - írja. Versek jelzik a számvetéseket, a bdlső csatáikat, költői öntudatának keménye- dését. Nincs más út, „A tisztaság elégít ki csupán”, „Rendet, rendet magunkban!”, „Fölmérem pályám, véglegesedéin”, „Végképp a városba szakadtam” - (kísérhetjük nyomon a kristályosodás folyamatát. 277
