Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 3. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Angyal Endre: Horváth Olivér műtermében
leegyszerűsödnek, a tónus félelmetesen sötétté válik, s a kis emberi alak úgy áll ott a Peijesac hegyorana és a hajó korlátja közt, mint egy hatalmas cápa állkapcsai közt. „A festőnek a jelenség mögött meg kell látnia a lényeget, szín- és forma renddé alakítania” - így kommentálja ezt a képét Horváth. A bare az életért, mint emberi-művészi probléma, Horváth oeuvre-jenek visszavisszatérő témája. Grafikai lapjain is megjelenik, elsősoriban lavírozott tussal készült kígyó- és madár-ábrázolásain. Ezen az úton jut él az olyan újabb festményekhez is, mint a Gyökér vagy a Fakorona. A felületes szemlélő hajlandó lenne nonfiguratív kompozícióikról (beszélni, de talán helyénvalóbb volna ez a kiifezós: meditativ művészet. Horvátit Olivér újabb festményei, természeti elemekből való kiindulásukkal, folkozódó elvonásukkal és a• színskála mesteri kezelésével tulajdoniképpen meditációk, elmélkedéseik az élet, a természet, az emberiség nagy problémáin. Ilyen kompozíció' a nemrég készült A nagy élet, amely valójában a „harc az él etárt”-komplexus agyúik változata, s azt próbálja szuverén festői eszközökkel érzékeltetni: mint haladunk a csúcs felé, mint szakadnak le sokan, mint érvényesülnek vissza-visszahúzó erük. Színösszetételében is igen meggyőző alkotás. És ilyen a két Triptichon is: az első 1970 végéről, a második 1971 elejéről. Egy kerítés látszólag banális motívumából indul ki, ezt a motívumot azonban igazi festői érzékkel ragadja meg, s végső soron belelátja a férfi-nő kettősséget. A második változat színei világosabbak, formái oldottabbak, ugyanakkor itt több a belső feszültség, s jól megfigyelhető az állandóan vibráló felületjáték, mely Horváth legjobb műveinek sajátja. Vonzotta őt a zene: ezt tartja a legtnagasabbrendű művészetnek, s erről tanúskodik Koncert című kompozíciója. Vonzza az architektúra is. Régebbi képein pécsi építkezések cgy-egy részlete jelenik meg, s láttuk, amint tanítványaival mozailkkompo- zíciókká dolgoztatta fel az újjászülető Pécs egyes épüleímotívű,malit. Merészen stilizált architektonikus kompozíció az egyik legérdekesebb Horváth-kép is, a Velencei kémények. „Halál Velencében” - Thomas Mann híres kisregényére kall gondolnunk. Horváth festményében benne érezzük a lagúnák királynőjének fényűzését és tündöklését, de érezzük és sejtjük az elkerülhetetlennek látszó pusztulást iis. Amikor pedig a művész hazai tájakra jut el: a Mecsekre Dunaszefccsőre, vagy a Tokaj környékiére, mindenütt lényegeset tud mondani a környezetről, a természeti és arohitektoinikus formákról. Hozzá kell mindehhez tennünk: Horváth számára iaz architektúra is csak kiindulás. Barcsay Jenő logikus fejlődéssel jutott el a képarchitektúrához, miig Horváth inkább a biológia felé orientálódik. Fatörzsek, fakoronák, gyökereik, az organikus élet formái: ezek adják meg újabb művészi fejlődésének alaphangját. Mondottuk imár, hogy szobrászattal is foglalkozott. Még a .bonyhádi gimnázium számára elkészítette Petőfi, Kossuth és Vörösmarty mellszobrait. Műtermében őrzi atyjának portrészobrát, a Tanárképző Főiskolán pedig Lenimszoibrát láthatjuk. Újabban aztán felfedezte a zotoáncot. Ez a technika kiválóan alkalmas nagyobb formák megvalósítására. Horváth Olivér is készített nagyméretű zománc-kompozíciót az Érc- bányászati Vállalat pécsi-tavi üdülője számára. A halászmiotívumck dominálnak, erőseit elvont formában. Horváth itt imár-már átlépi az absztrakt művészet határait. Különösen közel állnak szívéhez kisméretű zománc-ciklusai, így a Négy évszak sorozata. Mindegyik évszaknak megvan a miaga sajátos szín- és formavilága, ugyanakkor a színek egymással összekapcsolódnák, egymásnak válaszolnak vagy egymásra utalnak. Hasonló felfogású az Óvodai ciklus is. Erre sajnos még nem kapott megrendelést, pedig a művészi megoldású kis zománc-kompozíciók biztosan megtalálnák útjukat a gyermekek szaméhez-szíváhez, ébrssztgetnék bennük az esztétikai fogékonyságot. Horváth vallja: arra törekszik, amit a zománccal erőszak nélkül meg lehet csinálni. Nem versenyez az olajképpel, hisz az égetés folyamata szükségszerűen megváltoztatja 275
