Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 3. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Z. Szabó László: Győri kiállítások

LAKATOS GY. LÁSZLÓ ÉS MURAY RÓBERT REKLÁMGRAFIKAI KIÁLLÍTÁSA

Az alkalmazott grafika - köznapi nevén a rdklám - napjaink velejárója. Ha pontosak akartunk lenini, inéin mondhatjuk száz évesnél idősebbnek. Születésének pillanatában viszont olyánok bábáskodtak körülötte, akik egyúttal koruk legjobb festői voltak. Elég Cassandre világhírre 'emelkedett alkotásait idézni, Toulouse-Lautrec ma már klasszikusnak itekinthető Moulin Rouge plakátjaira, a százaid szecessziós vonalfcultu- .szából művészetet teremtő plakátokra, nagynevű festőink néhány szép darabjára, a magyar progresszivitást képviselő Nyolcak és ködükhöz tartozóik ma is döbbenetes erejű politikai plakátjaira, az első világháborút követő évek izimtuisokból kivirágzóit, összetettebb igényű alkalmazott grafikai művészetére, Masereel vagy Derkovits ilyen jellegű munkáira gondolnunk, és máris itt vagyunk 'korunkban.

Az élet, amelyik mindig új és új meglepetéseket szolgál, teszi jelentőssé funkcionális szerepét életünk egészében, egyúttal pedig művelőit újabb és újabb tartalmi, formai, technikai megoldásokra inspirálja. Olyasfajta összetettség megalkotására kényszeríti az alkalmazott grafika alkotóit, ahol valóságismeret, az ötletek permanens vibrálása, a nagy szimbolistákénál is határozottabb, ökonomikusabb jélfcépi kifejezés, mesterségbeli és technikai ismeret tudatos és elmélyült alkalmazása kívántatik.

Ha a művészetek képviselőjére gyakorta elmondjuk, hogy a társadalmi felelősség az igazi nagyság mozgató ereje, sildkor a neklámgrafiikiuisokra is érvényes ez, azzal a módosítással, hogy ez a társadalmi tudatosság áttételesen kell, hogy jelentkezzen alkotásaikon; a közgondolkodásnak olyan szintjére kell átformálni a mondanivalót, hogy ez a hétköznapok emberében is munkálni tudjon, hogy asszociációs folyamatot indítson el, és úgy váljon erővé, lett légyen az komoly gondolat vagy nagyon is hétköznapi figyelmeztetés. A győri kiállítás ezt iaz együttesen jelentkező egységet szolgálta: az információ és az esztétikum egységét.

Győri bemutatkozásukra elsősorban azért (kerül sor, mert ők lettek nyertesei az ünneplő város jubileumi plakátjainak, de azért is szükség volt erre a találkozásra, hogy a mai magyar képzőművészetet bemutató sorozat ráirányítsa a figyelmet az alkalmazott grafikára.

A tárlaton Moray Róbert elsősorban sziuggesztív erejű plakátjaival tűnt ki. Akár meglepően ötletes, mégis a lényegre koncentráló Május Elseje plakátjára gondolunk, ahol a soknyelvű felírás mozgalmas voltával a munka ünnepének egész világot átfogó erejére, megmásíthatatlanságára figyelmeztet, akár kulturális plakátjaira, a költészet ünnepét hirdetőre, aholl a hagyományos ábrázolás, a lírát szárnyaló pegazusként mutató forma a költők aláírásaiból formálódik ki, a téli könyvvásár meghitt hangulatú, könyvből formált házikójára, amelyik egyszerre ífigyekniezitet az olvasás meghitt pillanataira és tudást, szórakozást nyújtó voltára, {gazdag ötletű és iSizínvilágú fiimipiakát- jaira, a magyar hagyományból táplálkozó vadászati világkiállítást propagáló szép plakátjára, ahol egyszerre sikerül a stilizált szarvasmotívumba összefognia a legősibb hagyományt, a csodaszarvas-mítoszt a népművészet ránk maradt kincsével, egyszerre magyarrá és aktuálissá, esztétikussá varázsolnia a témát, döbbenünk rá az alkalmazott grafika valóban művészet voltára.

Lakatos Gy. László Moray tál elütöm más típusú művész. Érdeklődése is más irányiba lendítette őt. A múlt .kevésbé érinti meg - (bár a győri kiállítás során erre is akadt példa, csak a Győrbe csalogató plakát jár,a kell gondolni vagy a Rábatext textiltörtén ebet feldolgozó naptártterveire. Ö új ijelfcépi kifejezéssel kísérletezik, és ezeknek a még nem rögződött és korunkban most bontakozó formáknak akar érvényt szerezni. Visszatérő körei, kockái, a hagyományostól inkább a groteszk irányába forduló