Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 3. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Gárdonyi Béla: A jubiláló Győr kulturális programjából
adtak alkalmat. Sajátos hangvételű, kiforrott egyéniségű alkotókról matatott portrét a vidék képzőművészetében járatlan pesti tárlatlátogatónak, s egyúttal dokumentálta, hogy e művészeti ágban országosan is számon tartható és számon tartandó eredményeket tud felmutatni a -Rába-parti város. (Nem véletlen, 'hogy az -országo-s sajtó egy része is a felfedezés örömével üdvözölte e tárlatot.) Hasonlóképpen nívót jelentett a fotóművészek anyaga: a Győri Fotok-lub immár nemcsak itthon, hanem számos nemzetközi kiállításon díjat nyert „öregjei” - id. és ifjú Rá-cz Endre, Marikó Ödön, 2. Szabó László, Belovicz Károly és mások - melllett az utánpótlás is biztosítva van: tehetséges fiatalok követik őket a sorban. A győri nap eseménytóhiez tartozott az Ifjúsági Irodalmi Színpad 'bemutatója a Kossuth Klubban. Az e célra -versekből, prózából, történelmi dokumentumokból összeállított Győri ének című műsor a város múltját idézte fel táncosok és muzsikusok (a Rába Táncegyüttes, a zeneművészeti -szakiskola és a tanárképző növendékeinek) közreműködésévél. Az ország egyik legrégibb, kiváló együttes címmel kétszeresen kitüntetett irodalmi színpada a megszokott magas -színvonalon oldotta meg feladatát. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság idei vándorgyűlését Győrött rendezte meg. Ennek egyik jelentős eseménye volt a társaság tanári tagozatának -megalakulása, és izgalmas vitára - -pontosabban szólva egymással egyetértő hozzászólások sorozatára - került sor mind az irodalmi ízlés, irodalmi ismeretterjesztés témakörében, mind pedig az irodalom és tömegkommunikáció kapcsolatáról szólván. Az előbb említett téma vitaindítóját Szabolcsi Miklós, az MTA levelező tagja tartotta. Alapvetésként az ízlés -pszichikai, szociológiai és esztétikai összetevőit taglalta. Megkülönböztető jegyként említette és külön 'kiemelte a szocialista közízlés jellemzőjét, a tudatos világnézetet, mint amelynek az -igazi művészi alkotások -és az álművészet, de az élet -más dolgai közötti válogatásban a legnagyobb szerepe van. Foglalkozott azzal, milyen arányban kell az irodalmi műveltségnek a közízlés részévé lennie. Nemzed kultúránk hagyományai szerint az irodalomnak nálunk nagyobb hatása van az ízlésr-e, -mint például a képzőművészetnek vagy a zenének. S igaz, hogy az irodalom az irodalmi műveltség -formálója, alakítója a személyiségnek, de le kell számolnunk azzal a szűklátókörű nézettel, amely az irodalmat egyszerűen a történelem illusztrációjának, illusztrálójának -fogja fel, s -ezt is várija el tőle. Döntő fontosságú az irodalom -morális -funkciója, -hiszen a művészi szinttől függetlenül valamiféle megrendítő, a köznapi tudattól elkülönítő, abból 'kiemelő hatást minden mű elér, s ezzel -gazdagítja vagy szegényíti a személyiség kapcsolatát a világgal, formálja az embert. Az ízlésnevelés kérdését feszegetve az alapvető kérdés az, hogy az alacsonyabb szintű megragadás átfejleszthető-e magasabbá; hogy Jókai, Ber- kesi, Passuth eloiskola lehet-e. -Szabolcsi Miklós személyes véleményét fejtette ki, amikor arra hivatkozott: egy időben hitték az írók, népművelők, kultúrpoliti'kusok, pedagógusok, hogy - igen. Ma -már nem lőhetünk ebben iilyen biztosak. Nem meggyőző az az elképzelés sem, hogy a munkamegosztás ténye vezet a könnyen, -gyorsan felfogható, szórakoztató olvasmányok növekvő népszerűsége félé. Mindenesetre - mivel a széles tömegek ízlését képviselő olvasmányok is adnak valami többletet a közvetlenül felfogható cselekmény mellé i(,.elveszett szerző” téhát tulajdonképpen nincs) — úgy tetszik, lassú, türelmes munkával ez a modell is alkalmas lehet a továbbfejlesztésre. A hozzászólások közül Bodnár György tudományos kutató és Gereben Ferenc, a könyvkiadói egyesülés piackutatójának fejtegetéseit -említjük. Bodnár a szórakoztató olvasmányok azon fájtainak veszélyeivel foglalkozott, amelyek a szórakoztatóipart és az irodalmi -tükrözést keverik össze (egyáltalában nem véletlenül); a kikapcsolódási igényre hivatkozva, ál-mai. problematikába öltöztetve igénytelenségüket tulajdonképpen. az olvasó lelki kény-elemérzésíát szolgálják ki. -Holott - ezt aligha lőhet, elégszer 249
