Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 3. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Nádasdy Lajos: Györök Leó György a kommünár

lom Győrökkel szemben máris gyümölcsöt termett: a katonai parancsnokságról való leváltását. A levél kitételei: „Az a látszat... hogy Györök polgártárs ,.. visszajött egy húsz fős áruló társaság élén, hogy erővel visszavegye a parancsnokságot, a tüzérség parancsnokságát. Ügy látszik, hogy újra elengedték, ami érthetetlen. Ez az ember egy tisztavérű reakciós! - Bizottsági 'tag.” E sorok alatt a következőket olvassuk: „Murát. - Gyöíököt azonnal leváltani. Fontos!”

Mi következett ezután? Nincs róla, egyelőre legalábbis, semmiféle adatunk! Az eredményt a történelemből tudjuk. És Györök korábbi életíróinak szűk körre terjedő adataiból is világos, hogy ott állott az utolsó napok harcaiban, az utolsó pillanatig. Sőt ő is szembenézett a kivégző osztagok puskáival, majd a sortűz füstjének eloszlása után ott volt az összeomló 'tetemek között. A séb nem volt halálos, de árulójává lett a későbbi razziák során. Hiszen e tanulmányunk elején már elmondottuk, hogy elfoga- tását május 24-ne teszi a nyomozati irat, - majd három hónap múlva szabadul.

Befejezésül hadd utaljunk arra, hogy a iDuclos-műben1 sehol nem találkozunk nevével! Pedig a fentiekben közölt dokumentumanyagból világos, hogy komoly és fontos szerepe volt a párizsi kommünben. Vajon Duclos az általunk közölt és kézben tartott anyagot nem ismerte, mikor művét megírta?! Lehet! Hiszen tudjuk, ez a műve

240