Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 3. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Nádasdy Lajos: Györök Leó György a kommünár
oklevelet megszerezze, úgy (feltétlenül előbb már el kellett végeznie a korábbi évfolyamokat is! Egy évvel később - így folytatódik a (jelentés - ezt a szállását elhagyja, „és annak az országnak vendégszeretetével Visszaélve, mély befogadta s melynek szaktudását köszönhette, az őt befogadó ország ellen fordult”. iFelsorolja a jelentés Győrök viselt dolgait, számos pontatlan és téves adattal. Ezt a részét nem is kell közölnünk, mert a következőkben a pontos adatok alapján tudunk beszámolni Győrök működéséről. A következő közlése azonban már komolyan érdekel bennünket: „(Május 24-i letartóztatása után, rövid úton deportálásra ítfélték, de három hónap után, bizonyítékok hiányában szabadlábra került, mivel állítása szeriint csak azért maradt Párizsiban, hogy szakvizsgáinak időpontját bevárja, de a felkelésiben egyáltalán részt nem vett. Attól félve, hogy időközben mégis lelepleződik a kommünikén játszott szerepe, sürgősen visszatért hazájába és azt azóta sem hagyta el.” Egyáltalán nem szól a jelentés arról, hogy ez elfogatása előtt Győrök már ott állott a kivégző osztag előtt, sorstársaival együtt, amikor rövid úton sommásán, minden bírósági tárgyalás nélkül hoztak ítéleteket - s ebben a kivégzési procedúrában halálos sebet nem kapott, „csupán” megsebesült, és pár nap elteltével minden bizonynyal a razziák során fogták el újra! Györököt e szerint az összefoglaló jelentés szerint a következő vádpontok alapján javasolták haditörvényszék előtti iperibefogásra: 1. A nemzeti haderő ellen támadó és ellenálló fegyveres bandák élén parancsnoki tiszt viselése. 2. Tiltott egyenruha- és fegyverviselés és annak használata. Az okmány, mely 1872. október 15-én kelt, mindkettőt bűntettnek nyilvánítja az idevágó állami törvények alapján. A francia hadbíróság 20. tanácsa 1872. november 4-én hozta meg ítéletét ügyével kapcsolatban, felkelésben való részvétel alapján: várfogságra, illetve deportálásra. - A már fentebb említett két vádpont mellett még újabb kettő: barikádok építésében váló részvétel és felkelő tüzérütegparancsnokként való működés járult a „bűnlajstrom”- hoz! Győröknek a párizsi kommünben játszott szerepéről a név szerinti első komoly dokumentum vezérkari századossá kinevezésének (fotókópiája. Hogy korábban hol, milyen beosztásban volt cselekvő részese a komimünnek, egyelőre nem Világos és nem teljesen kiderített valóság. Mindenesetre 1871. április 29-én: Le Citoyen Georges Győrök est monné Capilaine D’ Etat major attache am . . . aláírás: La Cecília. Ettől az időponttól kezdve mindkét keze tele van munkával, úgy is mondhatjuk, hogy se éjjele, se nappala. Hogy ez mennyire igaz, s hogy (mennyire tele volt gondokkal és milyen nehézségekkel kellett megküzdenie, arra éles fényt vet az 1871. május i-én kelt jelentése. „Tegnap este (biztosítottak arról, hogy körülbelül 700 embert, 1000 db vasúti sínt, 2000 homokzsákot, 12 db 7-es löveget lőszerrel ellátva, valamint megfelelő létszámú tüzért küldenek hozzám. Azt ígérték, hogy mindezek este nyolc órára megérkeznék hozzám. És íme mit kaptam meg: Este tizenegy óra felé megérkezett a 17. légió egy százada és azután éjfél felé 3 db 7-es löveg, 78 lövedékkel. A környiéken találtunk 11 csákányt és 4 lapátot. Ezek a számok eléggé jellemzőek ahhoz, hogy semmiféle külön magyarázatot ne igényeljenek. Ott vártam még hajnali két óráig, de miután már semmi másnak az érkezésére kilátás nem volt, el kellett küldenem a századot. Ma este még részletesebb jelentést teszek, de pillanatnyilag nem tudom elhagyni a helyemet, mert éppen most érkezett 236
