Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 3. szám - Káldi János: Elmehetnék (vers)
KÄLDI JÁNOS Elmehetnék Senki se vesztheti el a sorsát. Elmehetnék, te jönnél velem, anyai sár-por, lenge vidék, akáclevélnyi Magyarország. Szivemet mutatom: benne élsz. Dúdollak, akár egy dalt, rendületlen. A Kába-part zöld, imájú rozstáblái szüntelen szállnak a szivemben. Utam és vizem vagy. Majdani sírom, hallgatásom. Hetvenhét-fátylú zengés, fájdalom-lajtékú álom. Elmehetnék, te jönnél velem. Szélcsókolta lankáid-völgyeid föl-föltoluló gondja nyom. Magyar mező az arcom rajza, hazai égbolt a mosolyom. Bartha László: Illusztrációk. 197
/