Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 2. szám - SZEMLE - Divós László: Domonkos István: A kitömött madár
DIVOS LÁSZLÓ Domonkos István: A kitömött madár Az újvidéki Fórum Könyvkiadó regény pályázatának eredményei idehaza is általános érdeklődést váltottak ki. Ha mi most - az eddig jobbára Csak költői tevékenységéről ismert - Domonkos István díjazott vállalkozásáról adunk hírt, azt azzal a szándékkal tesszük, hogy egy olyan alkotásra irányítsuk a figyelmet, amelynél az újítás, a kísérlet merész nagyszerűsége alig nő túl a megvalósításon. A regény a perifériára hányatottak világát jeleníti meg. A hősök beleszülettek, belesodródtak avagy dühös daccal magukat vetették bele a kiszolgáltatottságba. Az Adria-part egyik szállodájában egy fiatalember tűnődik. Nem fizetővendég voltát leméri a felszolgálók unott közönyén, a maradékízű ebédeken és a személyzeti szobán. Tűnődése tárgya egy lány, akit az ebédnél látott, és mi tanúi Vagyunk annak, hogy mint találják meg tárgyukat azok a vágyak, amelyek eddig gazdátlanul bolyongtak benne. írói ambíciói is vannak: élményanyaga esztétikai megformálásának első nehézségei összekeverednek töprengéseiben az induló szerelem akadályaival. Az ópiumcsempészet, ami nem is annyira a regény meséje, inkább csak fenyegető háttér a külső és belső történésekhez, ürügyül szolgál a szerzőnek arra, hogy Lujza kapcsán két férfi sorsát ábrázolja. A megszakadó fő szál Skatulya Mihály, az öregedő eszéki cigány- zenész története, amelyet a képzeletében újra kifeslő gyermekkor képei motiválnak. Hánya- tottságának, villonos nőimádatának bemutatása írói remeklés. Emberi törekvései tiszták, az életformája nyújtotta eszközök amorálisak. Bebörtönzés, megverettetés és folytonos nélkülözés az osztályrésze. Mégsem törik meg, nem adja fel a harcot, mindent elkövet - még a csempészkedést is vállalja hogy kitörhessen a szegénység és megalázottság bugyraiból, elérhesse gyermetegen kisszerű ideáit. Élete cs halála ezért tragikus. Helyére az eddig rezonőri szerepű fiatalember lép, aki más okokból és másként viselve, de ugyancsak vállalja a kiszolgáltatottságot. Ö már tudatosan reagálja le a nemzetközi fürdőhely luxusának és siaját helyzetének ellentéteit, 's a szerző még azt is remélni engedi, hogy felfedezi majd idegenségét e környezetben, s megtalálhatja még igaz lehetőségeit. Aki a két férfi sorsát összefonja - Lujza -, tünékeny és jelentéktelen személy. Csak a női- ségénck alávetett férfiak képzelete ruházza fel vonzó-taszító tulajdonságokkal. E megállapításukkal már a regény jelképi értelmezésének szükségességére is utaltunk. Lujza alakja körül az igazi szerelemnek csak valamiféle árnyéka lappang. A könyv legfőbb érdeme a formai megvalósításiban van, amely bonyolult jelentésrendszerrel ruházza fel az elmondottakat. A hatalmas belső monológok James Joyce Ulyssese, a felidézett tárgyak világának a teljes életről valló képessége a francia „új regény” óta ismert eszközei az epikának. A költői erő az, ami Domonkos Istvánnál új minőséget teremtett. A valóság-elemek és gondolattöredékek expresz- szív hömpölyögtetését - a mértéket ismerők önfegyelmével - meg-megszakítva borzongó mélységeiket tud feltárni. Költői prózája a szilárdabb szerkezettel, a novellisztikus elemek harmonikusabb elosztásával, a kétfókuszúság- ból adódó törés mélyebb feloldásával válhatott volna nagy jelentőségű kísérletből egyértelmű eredménnyé. Hogy erre is telik tőle, azt bízvást remélhetjük. (Fórum, 1969.) 91
