Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 2. szám - SZEMLE - Cs. Nagy István: Gazdag Erzsi új gyermekversei

így áilmotdik bale a [közönséges üveggolyóba egy Csipikerózsilkát:

Üvegfalon ki-kinéz'- jön-e érte a vitéz, világhíres királyfi?

Vagy helyette akárki.

(Üveggolyó)

Már a címeik is vallaimíi ősi varázsszöveg álllianldó kísértő dallamára vallanak: Mosolyra biztató dal, Regölési, Vigasztaló, Csalogató, Keltegető. Bz az állandó (bűvölő odafordulás a dolgokhoz: azonosulás a világgal, az léletsizépség sóvár nosztalgiája, 'gyengéd áhítása. A mágikus formulát nléíha a helyi folklórból íkeM életre is menti át az új gyermak- nemzedék tudatába. Ilyen a vasi nép,szokás, a korbácsoló szövegéből átvett fordulat:

Borért küldtek; vízért mész.

Vízért küldtek; borért mész- (Vigasztaló)

A helyi folklór-motívum máshol is fölbdkíkan:

Merre viszed bátyúdat: északnak-e? délnek?

Szól a pitypang, meg sem áll:

„Asszonyfai rétnek!”

(Száll a pitypang-bóbita)

Az életérzés felsizítása, valami állandó feminin lelkesítés - minden sorának ez a lényege. „A nő tetőtől talpig élet” - ídéződik föl ibennünk a Weöccs-®or Gazdag Erzsi gyermekverseinek dáliamára. Ö a műfaj legnőiesebb hangú képviselője, csupa bensőség és ösztönző kedvesség. Az affelktált tündiérkedés azoiniban senkitől sem áll -olyan távol, mint (tőle. A feloldódás a szeretni-érdames világban kétségtelenül a fő szólam Gazdag Erzsi egész addigi poéziséiban. Benneélés vagy nosztalgikus beleélés: a valóság hatalma bűvöli a költőt s a gyertmekolvasót is.

Ellenpontként más hangütéssel is találkozunk. Ez is egészséges hang, de nem olyan gyakori. Például a csiúfondáros:

Nyakad cérna, fogad tű. mm hallasz a füledtiil.

Micsoda asszonántoíkfcal fesd a fura figurát:

Kacska lábon kalimpálsz.

Harangozni jó volnál.

(Vigasztaló)

Vagy az intő-visszatartó hang és mozdulat:

„Aludj, álmodj tovább, fiam! - szólt jó anyja, a ló. férj álmaidnak rétjein!

Ott ám a jó!”

(A fciscsikó állma)

X 81