Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 2. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Losonczi Miklós: Orosz János, a felderítő festő

1951-ben fölvettek a Képzőművészeti Főiskolára.” Ettől a pillanatból élete a festészet, de addig réteken, kunyhókban, növények, felhőik, állatok, a föld népe között járta, az élet egyetemét, itt végezte a természet által adományozott kitüntetéssel tanulmányait. Az első művét egy fűszeres lányának rajzolta 8 éves koréban, s azóta feltartózhatatlan az áradás. A pászborművészettől tanulta kinn a mezőn a lelkiismeretességet, s karikás ostorát évig faragta abban a keserves időben, mikor tenyérbe ütéssel éves cselédnek adták el 'Szabadszálláson. Ilyen mélyről érkezett a remekműveik magaslatáig, ezéirt olyan tüskés, bozótos szelíd .szíve, mert már 12 éves korában részes arató volt, s virtusból gyerekkorában elkészítette a tanító-kisasszony raíjzifelada- tait. Most nemzedéke figyel rá, melynek egyik legbátrabb úttörője, új festői országrészeket felfedező előőrs-művész. Sokan figyelik eredményeit, indító energiái iskolateremtő hatásúak.

Kisalagon festette első képeit ennivalóért Olajfák begye és a megyeri csárda témában. A főiskolai stúdiumok megindították a belső mozgást, s naturális közegben felhangok érzékenységgel örök sírás előtti állapotot ábrázolt (Anyám). E könnyek nélküli zokogást még nem tudta elhelyezni az időiben, de magára találásának első sorozatában megrendítő realitásokat mutat fel a Bútorszdllkókban és a Galambok ünnepén. A fiatalság erős élményei támadnak fel költői rezdüléssel, de a Kertész felületének kínos műgondja már a későbbi színvonalra utal.

Ebben az időben merül fel benne az igény ismétlés és folytatás helyett új festői ideálok teremtésére, ami Picasso nemzedéke után nem is tűnik könnyű feladatnak. Az első felismeréstől indíttatva azóta hű művészetének előre ívelő sodrásához, testiéOROSZ JÁNOS: ROMAI RAJZOK