Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 2. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Heitler László: Györök Leó festészete

közül: padlón fekvő (férfit (foglyot) ábrázol az egyik, a másik profilból rajzolt férfi- portré (a kapitány?). Egyik sem mutat figyelőmre méltó művészi értéket.

Máig sem teljesen tisztázott körülmények között történt szabadulása és Magyar- országra való visszatérése után előbb mérnökként, majd egyetemi tanulmányai befejeztével - 1877-tól - tenáiiként kereste kenyerét Győrök Leó. Első állomáshelye az akadémista korából jól ismert Fiume volt. Munkája mellett rajzolt, festett. 1880- ban Visszakerült Budapestre. A tengertől azonban nem szakadt el, minden szabadidejét, főként nyarait az Adriánál töltötte. Előbb bérelt, később saját vitorlásán járta a tengert, a dalmát, albán .és görög partok mentén kereste festői témáit. Útjaira rendszeresen magával vitt fiatal művészeket, tudósókat. így útitársai közé tartozott a később tengerfestőként nagyon sikeres Mendlik Oszkár is, aki Győröktől kapta az első inspirációt és szakmai tanácsokat a nagy víz ábrázolásához.

Győrök vizsgálta a tengert, főképpen a változatos, romantikus partvidéket, sziklaszirteket, az ormokra épült várakat, középkori városokat. Ütjairól képék, vázlatok, tanulmányok sokaságával tért ihaza. A nyolcvanas évektől kezdődően rendszeresen szerepelt képeivel a Képzőművészeti Társulat kiállításain. ,,A közönség jól ismerte és szerette Győrök tájképeit. Képei rendszeresen elkeltek, sőt halála után, mondhatni minden vázlatát megvették” - írja barátja és kollégája, dr. Weszely Ödön az 1900-han megjelent nekrológban. Weszely mintegy száz képet felsorol Győrök művei közül. A tulajdonosok között említi a Nemzeti Múzeumot, a székesfővárost, Clotild (hercegnőt, Telepy Károlyt, Zala Györgyöt, Munkácsyt stb. Az a tény, hogy Munkácsy tulajdonában is volt képe Győröknek, a köztük levő ismeretségre, barátságra utal. A Sir.alamház (festője akkor kapott művére aranyérmet a francia fővárosban, amikor Győrök is obt élt. Valószínűnek tartjuk, hogy a fiatal művész- növendék felkereste az ugyancsak fiatal, de .művével nagy sikert elért honfitársét. Feltételezzük, hogy a későbbiek során sem szűnt meg a két művész 'kapcsolata - a Párizs és Budapest közti távolság ellenére.

1882-ben festette Győrök Leó a Peppina nevű hajó (1880 októberében történt) katasztrófáját ábrázoló olajfestményét. Szinnyei Ottmár „Magyar lobogó alatt az Adrián” című, Győrök vitorlásának első útját ismertető könyviében így ír a kép születéséről: ,,A .mi Kurulunk kapitányának is van ott (a tersaittoi templomban - H. L.) egy olajfestésű képe, mely a Peppina vitorláshajó veszedelmét ábrázolja. Mikor a Peppina elpusztult, a megmenekült kapitány felkérte a mi vezetőnket, ki egykor a tönkrement hajó tisztje volt és már akkor is - habár csak szűkébb köriben - jó festő

GYŐRÖK LEO: ESTHANGULAT A CURZOLAI CSATORNÁBAN

168