Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 1. szám - MŰHELYBEN - Szakály Éva: A science fictionról

gényt A földrengések szigete címmel. Az ifjúsági és felnőtt sci-fi között átmenetet jelentenek Csernai Zoltán és Zsoldos Péter regényei, s velük kapcsolatban hadd idézzem Marx György elismerő és 'bíráló szavait: „Szembeötlő, miilyen rendkívüli óvatossággal kerülik a hazai szerzők a konfliktust. Talán a jövendőmondás prófétai bátorságának hiányával függ össze az is, hogy leginkább két múltba tett utazás (Az özönvíz balladája, lilletve A viking visszatér) nyújt vérbő kalandot, elfogadható társadalmi hátteret.” S Marx Györgynek igaza van, a magyar sci-fiből valóban a jelen és a jövő konfliktusainak bátor feltárása és a lehetséges 'és elképzelhető jövő bemutatása hiányzik leginkább. S ezzel együtt az olvasók felkészítése a jövő problémáira, innen, a mából, nagyon nehezen megoldhatónak látszó gondjaira. Pedig a tudományos fantasztikus irodalomnak valósággal kötelessége lenne ez, hiszen az irodalom fő áramlatai elfordulnak a jövő gondjaitól. Mégis, az utóhbi időben jelent meg néhány novella és egy-két kisregény, amelyék már a „felnőtt” sci-fi magyar előfutárainak tekinthetők. Nem akarók ugyan elhamarkodottan általánosítani, de ezekből az írásokból úgy látszik, hogy íróink távolságot tartva, moralizáló messzeségből szemlélik századnak különös és a jövő fantasztikus világát. Nem bűvöli el őket a tudomány, a technika, kissé unottan, bölcs szkepszissel figyelik csodáit, hamar vállat vonnak és visszafordulnak fő témájukhoz, az emberhez, akinek jelenét és jövőjét éppen ennyire bölcsen és ironikusan nézik. A magyar soi-fiben fontosabb a humor, mint a vérfa- gyasztäs, fontosabb a szatíra, mint az elképesztő kalandok sorozata. .. Közelebb áll hozzájuk Swift, Voltaire, Karinthy és Szatmári Sándor, mint Verne, Bellamy vagy Jókai.- Ön is ezek közé az írók közé sorolja magát? Vázolná kapcsolatát a műfajjal? Hogyan érte első tudományos fantasztikus filmjének hazai és külföldi visszhangja? Milyen tervei vannak?- Gyermekikorom óta vonz a műfaj, legdédelgetettebb álmalim egyike Karinthy Frigyes Ezerarcú lélek című művéből Tekna Titust viszontlátni a mozivásznon. Izgat a műfaj, és amennyire lehetséges, elolvasok minden hozzáférhetőt belőle, illetve róla szóló írást. Részben ennek, részben tudós barátaimnak köszönhetem azt a tájékozottságot, amely a műfaj egyik „legjobb hazai ismerője” címhez juttatott. Szerkesztem a Kozmosz sorozatot, ezenkívül számos folyóiratban, képeslapban stto. publikálnak tőlem. A filmmel nem mint soi-ft író kerültem kapcsolatba, de ezt a legutóbbi alkotást, Az idő áblakai-t magaménak érzem, szeretem. Bár a hazai kritika fogadta volna olyan nagy szeretettel, mint a külföldi! A tudományos fantasztikus filmek trieszti nemzetközi fesztiváljáról imég a hazai bemutató előtt a zsűri díját hozta el ez az alkotás, amelyet azóta számos ország megvásárolt. Ügy érzem: ez a forgatókönyvem is igazolja, hogy én is az utóbb említett soi-fi írók táborához tartozom, engem is jobban izgat az ember felelőssége a jövőben, mint hagyományos fcalaindsorozatok átültetése fantasztikus környezetbe. Célom a szórakoztatás mellett a rádöbbentés...- Milyen meglepetéseket tartogat számunkra a magyar könyvkiadás?- A sci-fi „kopogtatásáról” nagyon sokiáig nem vettünk tudomást. Pedig áz Universum indulása óta folyamatosan közöl science fiction írásokat, elsősorban szovjet íróktól, illetve oroszra fordított angol és amerikai szerzőktől. Csak példának említem meg, hogy Romániában kéthetenként jelennek meg négyíves füzetek, és az Edi- tura Tineretului, az ottani 'ifjúsági könyvkiadó évente húsz kötetet jelentet meg sorozatában. Nálunk még nem jelent meg egyetlen olyan mű sem, amely a soience fiction elméleti kérdéseit, történetét, irodalmi helyét stb. sttb. ismertetné. Még vezető irodalmi lapjaink is ritkán és kedvetlenül közük a sci-fit, a külföldit is, a magyar művek elől pedig - okkal, ok nélkül - eléggé elzárkóznak. Nem veszik tudomásul, hogy igen színvonalas folyóiratok - Esprit, Europe, Soviet Literature, Revue Rou7i