Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 1. szám - MŰHELYBEN - Szakály Éva: A science fictionról
tok, kiborgok és androi-dok között, órdékelihet-e bennünket a gépagyakkal manipulált társadalom, vagy a kémiai, illetve biológiai eszközökkel manipulált egyén gondja, amikor nálunk csöpög a vízcsap, hossz a lift, nem működik rendszeresem a telefon, és a valódi gondunk nem a számológép, hanem a kombájn, nem az űrhajózás, hanem a villamosközlekedés ! így van, de a jövő, ahogy egyik ismert futurológus mondta: ma kezdődik. Hogy mi lesz ötven év múlva, az harminc év múlva dől el és .hogy tíz év múlva mi lesz, azt ma döntjük el. A soi-fii nem ad receptet a jövőbeli cselekedeteikhez, de azzal, hogy felvázolja és elképzeli a lehetségest - a vonzót és ellenszenvest, a kívánatost és riasztót -, bizonyos segítséget ad, bizonyos értelemben felkészít (bennünket, irányít, illetve figyelmeztet, felébreszti felelősségérzetünket. És igaz, hogy Magyarországon nem gyártunk atombombát, atomjégtörőt, holdrakétát, óriási kapacitású, programvezérlésű számológépeket, gépágyakat, robotokat, sugárfegyvereket, biológiai bombákat, sajnos még futurológiái kutatóintézetünk sincs, úgy látszik, nincs ok arra, hogy Magyarországnak tudományos 'fantasztikus irodalma legyen... De Szilárd Leó, az atombomba egyik atyja magyar volt; Teller Ede, a hidrogénibomfaa atyja itt volt kisfiú, Neumann János, az elméleti kibernetika és játékelmélet kimagasló alakja Budapesten doktorált; Gábor Dénes, a hologramul, a lézerkutatás és a futurológia egyik nagy alakja szintén magyar; a biológus Szentgyörgyi Albert itt volt egyetemi tanár; a biológus Selye János magyar orvoscsaládból származik. .. és még nem is említettünk mindenkit... Magyarországnak tehát minden oka megvan arra, hogy tudományos fantasztikus irodalma legyen. A hagyományok „közül” az előbb említettem néhány nevet, s ezek mellé rakhatjuk például Babitsot, aki az Elza pilótá-t megírta, Jósikát, aki fantasztikus képekben ábrázolja a világ pusztulását, tudunk Tóvölgyi Titusz Üj világ című regényéről és jó néhány utópisztikus regényről, röpiratról, tudunk arról, hogy Holberg világhírű könyvét, a Klimiuis Miklós földalatti utazását nálunk T783d>an lefordították és ronggyá olvasták, hogy a francia Robid a regénye egyszerre jelent meg magyarul és franciául. Készülő bibliográfiánikihoz több mint hatszáz címet gyűjtöttünk össze, és köze! sem vagyunk a teljességhez. De ne csak a régmúltról beszéljünk... Nálunk az utóbbi néhány évben kezdődött el a tudományos fantasztikus irodalom fellendülése, s ezen elsősorban azt kell értenünk, hogy (kiadóink tudomásul vették a lappangó és meglévő igényeket, s hozzáláttak kielégítéséhez. 196 5-ben jelent meg az első olyan antológia, amelynek oélja volt bemutatni a modern tudományos fantasztikus irodalmat, irányzatait, színeit, árnyalatait. A válogatás amerikai, szovjet, angol, francia, lengyel, cseh stb. szerző novelláit tartalmazza, tehát arra is törekedett, hogy érzékeltesse a műfajban is érezhető nemzeti sajátosságokat. A kötetből (Riadó a Naprendszerben, Európa) kiderül, hogy jelentős különbségek vannak például a francia vagy amerikai, vagy iszovj'et és 'lengyel sci-fi között témában, szemléletben, stílusban, s kiderült, hogy a tudományos fantasztikus irodalom milyen lehetőségeket nyújt a jelen és a jövő konfliktusainak ábrázolására.. .- Ügy tudom, nemcsak „importálunk” \ Milyen a műfaj és mai íróink, a műfa) és könyvkiadásunk kapcsolata, vannak-e a science fictionnak sajátos „hazai ízei"- . . ?!- Bár nálunk is hosszú ideiig az -ifjúsági irodalom egyik ágának, illetve regónye- sített ismeretterjesztésnek tekintették a műfajt, mégis, e korlátok között is, született -néhány figyelemre méltó alkotás. Említsük elsőnek Botond-Bolics György gazdag iképzeletvilággal, fordulatos mesével megírt könyveit a Vénusz (bolygóról (Ha felszáll a köd. . . Ezer év a Vénuszon. . . Idegen bolygón született), Kulin György, a kitűnő csillagász, és Fábián Zoltán közös regényeit (Üzen a nyolcadik bolygó, Az ellentmondások (bolygója), Fekete Gyula két könyvét, A kék -sziget-et és a Szerelmesek bolvgójá-t, -de éhben a műfajiban Fehér Klára is írt egy nagyon érdekes ifjúsági -re70
